Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
3024 parti szűrésű, mind a karsztvizek tekintetében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, nagyon elkalandoztam. Majd egy következő jelzéssel élni fogok. Köszönöm szépen, elnök as szony. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen megértését. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórumból. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szakmai előadások után, Ti sza menti MDFes képviselőként mindössze néhány rövid megjegyzést fűzök a benyújtott jelentésekhez. Mindenekelőtt az 199798. évekre vonatkozó jelentést még dr. Pepó Pál írta alá négy évvel ezelőtt, 2000 márciusában. Mindenképpen groteszk az a helyzet, hog y egy négy évvel ezelőtt benyújtott, a korábbi esztendőkre vonatkozó jelentés kerül a tisztelt Ház elé. A jelentéshez kapcsolódó bizottsági ajánlás rávilágít ugyan a késlekedés okára, azaz a bizottságtól kért kiegészítések elkészülésének az időigé nyes munkájára, mindezek ellenére ez a négyéves késedelem ismét felveti az Országgyűlés ellenőrző funkciójának újragondolását. Az nyilvánvaló, hogy elsősorban az illetékes bizottságokban kell megvitatni az Országgyűléshez benyújtott beszámolókat és jelenté seket, az viszont nem egyértelmű, hogy mi történjen ezt követően. Vane értelme a plenáris vitának, ha például a bizottságon belül nem oszlottak meg érdemben a vélemények? Érdemese ilyen esetekben szorgalmazni a jelentések plenáris vitáját? - hiszen a fra kciók értelemszerűen a bizottsági tagjaik véleményére támaszkodnak. Vannak olyan jelentések, amelyek egy parlamenti ciklus alatt sem jutottak el az Országgyűlés plenáris ülése elé. A kérdés itt is kézenfekvő: vajon, mi határozza meg azt, hogy melyik jelent ést érdemesíti a tisztelt Ház plenáris vitára és elfogadásra, és melyek maradnak csupán bizottsági elbírálás alatt? Tisztelt Ház! A három jelentés lényegében azonos szerkezetben készült el, így az egyes környezetvédelmi feladatok teljesülésére vonatkozó me gállapítások és célok jól összehasonlíthatók. Ezt egyébként Kis Zoltán államtitkár úr előterjesztése, valamint a vezérszónoklatok sokrétűen igazolták. Ugyanakkor ez a több év beszámolóját átfogó logikai keret érthetően a nagy feladatok teljesülésére koncen trál, és nem említi a napi ellentmondásokat, feszültségeket, visszásságokat. Örvendetes például az erdősítés minden kétéves beszámolási időszakban történő növekedése, de köztudottan megoldatlan a falopások elleni védekezés, és a ma már iparszerűen, bandákb a szervezett, korszerű eszközökkel történő illegális fakivágás. (15.30) A tolvajok közismertek, a tulajdonosok tehetetlenek, és a rendőrség általában eredmény nélkül zárja le az ilyen vizsgálatokat. Hasonló módon megoldatlan az erdők tűzvédelme. Választóke rületemben - többek között a jakabszállási határban - magam is átéltem néhány iszonyú erdőtüzet. A tanulságokat megfogalmaztuk, de a tisztelt Ház előtt elhangzott javaslatunk viszont nem talált fogadókészségre. Ez utóbbi példát azért ragadtam ki, mert egy ilyen átfogó jelentésbe mindenképpen beleférne a nemzeti környezetvédelmi programot akadályozó jelenségek feltárása és javaslatok mellékelése. Örvendetesnek tartom például - ez szintén a jelentésből derül ki , hogy hazai madárfajok immáron kilenctizede vé dett faj, de az illegális vadászatokon végzett madárpusztítás elterjedtségét mindeddig csak a határokon történő ellenőrzések derítették ki. (A konzultáló Balogh Józsefet - MSZP - és dr. Pap Jánost figyelő dr. Kis Zoltánhoz:) Elnézést, nem zavarom, államtit kár úr? ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Államtitkár úr!
