Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3013 Ebb en a káoszban senki nem tud eligazodni, és bizonyos értelemben érthetetlen is ez az összevisszaság, pedig én azt gondolom, hogy nagyon egyszerűen és nagyon könnyen megoldható lenne ez a probléma. Itt egy táblázatos rendszerrel nagyon szépen be lehetne muta tni azt, hogy miből mennyi van, melyikből mennyi keletkezik, és mit teszünk vele, szárazanyagra vagy nedvességtartalomra vetítve ki lehetne mutatni, hogy hogyan állunk ezen a téren. Még egyszer mondom: számomra teljesen érthetetlen, és nem tudom az okát, h ogy miért nem tudunk ebben dűlőre jutni. A talajról szóló fejezettel kapcsolatosan szeretnék néhány észrevételt tenni. A jelentés 21. oldalán - a '992000es, tehát a középső jelentésről van szó természetesen - nagy tévedéssel találkozunk, amikor azt mondj a, hogy 9 millió hektár a termőterület. Bár így lenne! Nagyon jó lenne, ha Magyarországon ennyi lenne a termőterület. Ha így van, akkor ennek viszont - ahogy az anyag írja - egyharmada vízeróziónak kitett, e szerint a megjegyzés szerint ez 3 millió hektár, a széleróziónak 1,5 millió hektár, ehhez jön az 1 millió hektár szikes és szikesedésre hajlamos terület, és végül a savanyú talajok, amelyek mintegy 2,3 millió hektárt foglalnak el. Ez így összesen 7,8 millió hektár - sokkal nagyobb, mint az összes termőt erület, nemhogy a mezőgazdasági terület! Ezzel szemben mi az igazság? Ez egy 2003as statisztikai adat: a termőterület nagysága 7,734 millió hektár. Tehát nagyobb terület a kedvezőtlen adottságú, mint az egész termőterület. Vajon tudjae az anyag készítője , hogy az úgynevezett kivett terület nagysága 2003ban majdnem 1,6 millió hektár volt? Arról nem is beszélve, hogy ismét csak nincs összhang a második programmal, ahol egyébként már valamivel jobbak és a valóságot megközelítik az adatok. A mezőgazdasági mű velés alatt álló terület egyébként a vizsgált időszakban 5,8 és 5,9 millió hektár körüli, amiből a szántó 4,5 millió hektár körül alakult, és nem 4 millió, mint ahogy ezt írja az emberi egészségről szóló fejezetben a második nemzeti környezetvédelmi progra m, annak is a 30. oldala, ahol ezt - mint mondtam - 4 millió hektárnak veszi. Ugyanez az anyag 14 százaléknak veszi az utak, lakóterületek és egyebek által elfoglalt területet, az úgynevezett kivett területet, miközben annak aránya 16,9 százalék. Jelen ese tben az eltérés éppen 270 ezer hektár. Mellesleg némelyik megyénknek nincs ekkora területe. További gondot vet fel, hogy a savanyú talaj bemutatott értéke sem passzol a két környezetvédelmi programban, nem is beszélve az összterület, a termőterület és a sz ántó teljes összekeveréséről. Van olyan számadat is, amelyik ugyanakkora az összes területből, mint a műveltből, ami megint csak képtelenség. Sajnálattal kell megállapítani, hogy egyetlen észrevételünket sem vették figyelembe az elmúlt négy, illetve öt év során. Ezt bizonyítja egyébként az elmúlt héten kézhez kapott anyag, ahol az összes terület 85 százalékában jelöli meg az értékes mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas területet. Ez egyáltalán nincs így, mivel az úgynevezett kivett terület több, nem is beszé lve arról a 10 százaléknál nagyobb területről, amelyik különböző okok miatt nem alkalmas arra, hogy termékenységét kihasználjuk, de ez nem is lehet a célunk, és nem is célunk egyébként. Az ígéretekből - ne legyen itt sem illúziónk - ismét semmi sem teljesü lt, hiszen a friss anyagban is szerepel a talaj hulladékasszimiláló képessége. Ilyen egyszerűen nincs, mert akkor a műanyaggal és egyéb hulladékkal semmi, de semmi problémánk nem lenne, nem kellene regionális hulladéklerakókat létesíteni. Tisztelt Képvisel őtársaim! Ha a hulladékhoz érünk: az országos hulladékgazdálkodási tervben 2002ben még azt prognosztizálták, hogy nő a veszélyes hulladék mennyisége. Ezzel szemben azt írja le az említett és általam részletesebben bemutatott 19992000es jelentés, hogy ké t év alatt jelentős, 522 ezer tonna a csökkenés, ami éppen 13,5 százalékos. Akkor mi az igazság? A tisztább technológiák, a környezettudatosság és minden elv mellett hogyan lehetséges a növekedés, ha csökkenés van? Megszűnik a vörösiszapkeletkezés, hiszen megszűnt a timföldgyártás, ami egyébként a veszélyes hulladék nagy hányadát adja. Akkor miért nő a veszélyes hulladék mennyisége? Egy anyagon belül - a 48. és a 74. oldalon - eltér a hulladék hasznosítási aránya is.
