Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3007 Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Józsa Istvánnak, az MSZ Pképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. (Balogh Lászlót a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.) DR. JÓZSA ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ami az előző hozzás zólásokban megfogalmazódott, hogy az idő talán túlhaladt ezeken a jelentéseken, az valójában nem állja meg a helyét. Az idő - jellegéből adódóan - állandóan halad, és ha képviselőtársam visszagondol, hogy miről mondta azt, hogy túlhaladt rajta az idő, az a z 1999. és 2000. évi jelentésről szóló bizottsági állásfoglalás lett volna. Azt hiszem, hogy ha minden kormány úgy gondolkodik - és valószínűleg a Fideszkormány is úgy gondolkodott , hogy maradandó nyomot hagy a környezetvédelemben is és másutt is, akkor furcsállom, hogy a saját képviselője úgy gondolja, hogy ezen már túlhaladt az idő. Visszatérve a hozzászólásom lényegére - ez csak egy kis politikai kitérő volt , az 1995ben megalkotott LIII. törvénynek és az 1997ben elfogadott 83. számú országgyűlési határozatnak, magának a nemzeti környezetvédelmi programnak - amely a sorrendben az első számot kapta, mert korábban nem volt az országnak környezetvédelmi programja - egy hatéves áttekintésére kerül most sor az Országgyűlésben. (14.00) Ennek keretében, az t hiszem, érdemes szót ejteni arról, hogy mit is tartalmaznak ezek a jelentések, miről ejtenek szót. Idő kellett ahhoz, hogy a törvényi előírások betűje tartalommal, adatokkal és olyan egymásra épülő elemzéssel tudjon megtöltődni, amire építeni lehet, ami érdemi tapasztalatok levonására ad lehetőséget. A jelentések felépítésében első helyen kerül áttekintésre a környezeti elemek védelme, a levegő, a víz, a föld és a talaj. Ezt követi a települési és épített környezet védelmének kérdése, a települési környez et, emberi egészség környezeti vonatkozásai, az épített környezet kérdései. Sorrendben a jelentésekben érdemi szerepet kap a természetvédelem, a tájvédelem, amire a Ház előtt van a törvény módosítása is. Önállóan kezelt környezeti hatótényezőkkel is foglal kozik a jelentés, ezek a hulladék, a hulladékgazdálkodás, a zaj, a zajterhelés csökkentése, a rezgésterhelés és általában a környezetbiztonság. Megtalálható a jelentésekben az ágazati megközelítés is, úgymint az energetika, az ipar, a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, a közlekedés, a szállítás, egyéb szolgáltatások hatásai. A kiemelt területek külön értékelésre kerültek. Ezek között is említeném a fővárosi agglomeráció kérdését, vagy mint másik sokat emlegetett, kiemelt régiót, a Balaton környékének értékelését. Szól a jelentés a megvalósítás eszközeiről, úgymint a kutatás, a műszaki fejlesztés, a környezetvédelmi információs rendszer kiépítése, a jogi környezet, a jogi intézményrendszer helyzete, az oktatás, a társadalmi részvétel a környezettudatos nevelésben, valamint szól a nemzetközi együttműködésről, illetve nem utolsósorban a mindezek alapját képező pénzügyi lehetőségekről. Ha visszatekintünk erre a hat évre, ami az első környezetvédelmi program működését tekinti át, azért azzal az alapvető meg állapítással élhetünk, hogy szükség volt környezetvédelmi program megalkotására és működtetésére, mert ennek keretében indult be egyáltalán, amit képviselőtársaim a teljesség igényével talán joggal kritizálnak, de egy olyan módszeres adatgyűjtés, az adatok elérhetőségének egy olyan új rendszere, ami korábban nem állt rendelkezésre, nem volt lehetséges. Ennél a témánál szeretnék egy kis kitekintést tenni. Immár az Unió tagjaként, azt hiszem, jó érzéssel számolhatok be arról a látogatásról, amit környezetvéde lmi bizottságunk delegációjának tagjaként Koppenhágában tettem, és volt alkalmam megismerni az Európai Környezetvédelmi
