Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2976 A költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi vé leményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság április 27ei ülésén a bizottság ellenzéki tagjai nem találták általános vitára alkalmasnak az Országos Rádió és Televízió Testület 200 3. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Az ülés folyamán számos olyan kérdést fogalmaztunk meg, amelyek talán nemcsak az ellenzéki képviselőket, hanem a széles nyilvánosságot is érdeklik. Az előterjesztett jelentésben hosszas beszámoló olvasható az előbb már többek által idézett panaszbizottság tevékenységéről. Ezzel kapcsolatosan jogosan adódott a kérdés, hogy mi történt azon esetekben, amikor, ahogy a jelentés fogalmaz, a televíziók nemhogy éltek, hanem sokkal inkább visszaéltek a műsorváltoztatás joga a dta lehetőségükkel. Ugyanis abban az időszakban, amikor az ORTT elnök hiányában működésképtelen volt, több, magas nézettségi mutatókkal rendelkező kereskedelmi televízió bizony elég komolyan kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és többször nem az eredetile g meghirdetett műsorszám szerepelt az egyébként leginkább nézett esti műsorsávban. A jelentés beszámol az adatvédelmi biztossal kapcsolatos folyományokról is, hiszen előfordult, hogy a panaszbizottsághoz forduló panasztevőt nyilvánosan kifiguráztá k a bepanaszolt médium adásában. Mi azt gondoljuk, hogy nem elfogadható az, ha bármely médium számára rendelkezésre állnak az ellene vagy vele szemben panaszt benyújtó személy személyes adatai. Az előterjesztés kuratóriumi sorsolással foglalkozó fejezetéve l kapcsolatban szintén egyértelműen és magától értetődően adódott a kérdés, hogy miközben a testület 170 szervezetet vett nyilvántartásba, addig milyen módon, milyen indokkal tagadták meg 92 esetben a nyilvántartásbavételi kérelmet. Ugyanis a számok ismer etében kevésbé mondható, hogy volt néhány olyan szervezet, amely talán figyelmen kívül hagyott valamit, amely talán formai hibát vétett, és nem sikerült bekerülniük a nyilvántartásba. A 170hez képest a 92, tisztelt képviselőtársaim, nagyon nagy szám. Ez e setben pedig óhatatlanul is felmerül a gyanú, hogy valami másfajta, a demokráciában kevésbé kívánatosnak tartott kritérium is szerepet játszhatott a szervezetek nyilvántartásbavételének megtagadása kapcsán. Harmadrészt talán a legsúlyosabb kérdés - hogyha lehet egyáltalán így differenciálni - a működési feltételek kapcsán fogalmazódott meg. A jelentés szó szerint így fogalmaz: “az ORTT rövid és középtávú finanszírozási anomáliái.” Ebből is látszik, hogy ebben a tekintetben is súlyos a helyzet. Tudjuk azt, hogy korábban a normatív finanszírozás bázisát az üzemben tartási díj jelentette, majd ennek a díjnak az állami átvállalásával egy más előirányzat jelenti most már a fedezetet. Azonban azt is látjuk, hogy a 2003ban realizálódott 20,789 milliárd forint jóv al kevesebb a 2002es számnál, ahol a normatív szabályozás alapján 23,8 milliárd forintos értékről beszéltünk. Ez egy elég nagy mértékű kiesés, hiszen 3 milliárd forint ebben az esetben körülbelül egynyolcadát jelenti a teljes költségvetési főösszegnek. Az ülésen az ellenzéki képviselők hangot adtak azon véleményüknek is, amely szerint az ORTT működési költségei, valamint a Műsorszolgáltatási Alap költségvetése közötti átcsoportosítás lehetősége nem jelent megoldást erre a kérdésre. Nem jelent megoldást, hi szen ha átcsoportosításról beszélünk, akkor az azt jelenti, hogy egyik vagy másik helyről forrást kell elvonnunk. Ez a fajta metódus tehát legfeljebb rövid távon, de talán még azon sem képes igazán megoldani ezeket a felmerülő gazdasági kérdéseket, problém ákat. A középtávú finanszírozási megoldás érdekében egy sokkal átgondoltabb megoldásra volna szükség, mégpedig egy jól körülhatárolt, feladatfinanszírozott költségvetés megállapítására. (11.30)
