Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
2970 A panaszok számának is következménye volt, hogy az Országg yűlés adatvédelmi biztosa még 2002ben vizsgálatot indított a bejelentéseknek a személyi adatok védelmére vonatkozó gyakorlatáról, 2003ban pedig a panaszbizottság soros elnöke kérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását a nyilatkozatok adattartalma tekint etében. A panaszbizottság 2003ban az adatvédelmi biztos állásfoglalásainak megfelelően kialakított gyakorlatával elmondható, hogy az minden szempontból biztosítja a bejelentő személyes adatainak védelmét. Mindemellett a testület tudatában van annak, hogy a panaszbizottsági tevékenység színvonala, ezzel munkája minél kedvezőbb társadalmi megítélésének megteremtése a jövő feladata. Tisztelt országgyűlési Képviselők! Tekintettel arra, hogy az ORTThez benyújtott panaszok zöme a kiegyensúlyozott tájékoztatás h iánya miatt érkezett, e helyütt tartom fontosnak, hogy szóljak néhány szót a véleményszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás helyzetéről. (11.00) A véleményszabadság megvalósulásának problémája sok aspektusból közelíthető meg. Ha a hír- és magazinműsoro k felől próbáljuk megragadni a problémát, akkor elsőként azt kell hangsúlyoznunk, hogy a nyilvánosság említett fórumaihoz való hozzáférést nemcsak a politikusok számára kell biztosítani. A közösség egészséges, demokratikus működéséhez a civil szféra számár a is garantálni kell bizonyos megjelenési minimumot. Jelen pillanatban a civil szférát képviselő csoportok, szervezetek elhanyagolható arányban szerepelnek a hír- és politikai magazinműsorokban. Hasonló helyzettel találkozunk, ha a kisebbségek prezentációj át vesszük szemügyre. Az egyes csoportok néhány tized százalékos arányokat produkálnak hónapról hónapra. Hazánk átpolitizált nyilvánossága és a televízió elbulvárosodott műsorszerkesztési gyakorlata nem alkalmas arra, hogy a politikai botrányok, balesetek, bűncselekmények mellett a társadalom valós problémáinak súlyuknak megfelelő műsoridőt szenteljen. A rétegműsorok a kötelező minimumon kívül eltűntek a programkínálatból. A műsorszerkezet az uralkodó profitorientált szemlélet hatásaként egysíkúvá, szabvány osítottá vált. Azok a tartalmak, amelyek nem illenek bele a képletbe, egyszerűen megszűntek létezni. Nívós dokumentumfilmek, tévéjátékok a kihalt műfajok listáját gazdagítják. Nem alakult ki konszenzus a tekintetben, hogy mit értsünk a hatalmi szereplők ki egyensúlyozott médiahasználata alatt, másképpen: a politikusok milyen prezentációs arányai minősülnének elfogadhatónak. Ennek következtében alakult ki az a megoldás a politikai háttérműsorok esetében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a teljes műsorfolyamon és nem az egyes műsorszámokon belül próbálnak megfelelni a műsorszolgáltatók. A testület 2003ban tucatnyi esetben állapította meg és szankcionálta a műsorszolgáltatókat amiatt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának médiatörvénybeli korlátját átlépték, azzal például, hogy valamely kisebbség ellen gyűlöletet keltő vagy érzékenységüket sértő műsorszámokat tettek közzé. A véleményszabadság kiteljesítése és a kulturális sokszínűség elősegítése érdekében az ORTT a 2002ben megnyitott kisk özösségi rádiófrekvenciák hasznosítását az elmúlt évben is folytatta. A testület 8 új kisközösségi frekvenciát osztott ki, melynek következtében a rádiószektoron belül a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatók mellett egy harmadik csoport piacra lépésének elősegítésével járultunk hozzá a rádiós paletta színesítéséhez. Összességében bátran ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon véleményszabadság van, már csak a műsorszolgáltatók mára kialakult nagy száma okán is. A nézőkhöz, hallgatókhoz eljut min den nézet, vélemény. A működő médiarendszer ennek garanciája is egyben. A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése szempontjából aggályos lehet a médiatörvénynek a törvény elfogadásakor gazdaságilag teljesen indokolt azon rendelkezése, hogy a helyi, területi önkormányzat vagy százszázalékos tulajdonosa lehet egy műsorszolgáltatónak, vagy legfeljebb 25 százalék szavazati joggal rendelkezhet. Jelenleg 35 önkormányzati tulajdonú helyi műsorszolgáltató van, elsősorban a városi televíziók.
