Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2962 egyáltalán bármiféle értelme. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, addig sajnos csak azt tudjuk mondani, amit egyébként megtettünk a szakbizottság ülésén is. Ö rülünk a törvénymódosításnak, de a semmit nem érdemes tovább javítgatni. Ezért - ahogy a szakbizottság ülésén is - a tisztelt Házban, és ha szükséges, szavazáskor a Fidesz képviselőcsoportja tartózkodni fog. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (d r. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, az SZDSZ képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy tovább kellene táplálnun k azt a konszenzusos szellemiséget, amely az informatikai bizottságban él, ahol tényleg a célokra koncentrálva, szinte félretéve azt, hogy kormányoldalon vagy ellenzékben vagyunk, igyekszünk a témát segíteni. Az előttem fölszólaló Rogán Antal elnök úr néhá ny megjegyzése ebből a szempontból nem volt szerencsés, mert úgy vettem észre, és úgy érzem, hogy a barikád nem kormány és ellenzék között húzódik, hanem a maradiság és a modernitás között; a különböző tárcák saját tárcaérdeke és a háttérintézményeinek lob bizása és az újat akaró erők között, amelybe az Informatikai Minisztérium éppúgy beletartozik, mint az informatikai bizottság ellenzéki tagjai is. Ha már megfordítottam a felszólalásom sorrendjét, akkor ezzel a kérdéssel foglalkozom először, hogy a maradis ág, az újtól való félelem hihetetlenül nagy erő, amivel a fejlesztések, kutatások során állandóan szembekerültünk. 2001ben fogadtuk el ezt a törvényt, akkor is nagyon korszerű volt, és azóta gyakorlatilag nem vette a magyar társadalom, a magyar kereskedel em, a magyar bankvilág, a Pénzügyminisztérium használatba. Most módosítjuk ezt a törvényt, modernebbé tesszük, új szolgáltatásokkal egészítjük ki, ennek ellenére még mindig az alapproblémánál tartunk, hogy miért nem terjed el akkor, amikor az interneten ro bbanásszerűen fejlődik az ekereskedelem és a hitelesített információk iránti igény. Úgy gondolom, hogy ebben az irányban kell keresni a problémákat. Nemrég foglalkoztunk az adózás rendjének törvényével és az ehhez csatlakozó különböző törvényekkel. Az inf ormatikai bizottság tagjai minden törvénynél adtak be teljesen pozitív szándékú és értelmű módosító indítványokat, amelyek az államigazgatás számára az adózás keretében és a bankvilág keretében kötelezővé tették volna a hitelesített elektronikus aláírás al kalmazását. Ezek a módosító indítványok mind elbuktak. Annak ellenére, hogy az Informatikai Minisztérium támogatta ezeket, annak ellenére, hogy az informatikai bizottság egyhangúlag támogatta, mégis győzött az óvatosság, és mondjuk ki, győzött a maradiság, és győzött a szomszédvárszemlélet. Rogán Antal már fölemlítette az adózás kérdését, hiszen a Pénzügyminisztérium példaadó módon kezdte bevezetni az elektronikus adózás lehetőségét, de ugyanakkor maradi módon lecövekelt egy több évtizedes és nem megbízhat ó hitelesítési rendszer mellett, amikor ott volt tálcán készen a 2001. évi törvényben rögzített lehetőség. Én ezt nagyon retrográd dolognak tartom, és úgy gondolom, hogy önvizsgálatot kell tartanunk ebben a kérdésben, és abban egyetértek Rogán Antallal, ho gy az informatikai kérdések vezérhajója az Informatikai Minisztérium kell hogy legyen. Nem lehet a kormány kétfejű, nem lehetnek különböző intézkedések egymástól függetlenül, ezt egy kézben kell tartani, a távlati célokat figyelembe véve. Rátérve magára a törvényjavaslatra: a törvényjavaslat rendkívül progresszív. Progresszív, mert ahogy hallottuk már Simon kollégámtól is, Európában elsők között vezettünk be olyan szolgáltatásokat, amelyeknek rendkívüli a jelentőségük. Talán a középkorban a hiteles helyek m egszületésével lehetne összefüggésbe hozni, hiszen a középkor, a feudalizmus viszonyai között alapvető fontosságú volt a tulajdonok, a jogok és a szolgalmak meg egyebek rögzítése, és akkor hozták létre a káptalani hites helyek intézményét, és ott biztosíto tták a kor technológiai színvonalán,
