Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
2960 Összességében, magam és frakcióm nevében támogathatónak tartj uk a javaslatot, mert úgy véljük, hogy a hatályos törvény felhasználó- és szolgáltatóbarátabbá válik, s bízhatunk abban, hogy meghozza a piac régen várt fellendülését. Végül a hozzászólásomat Robert Schuman francia külügyminiszter szavaival szeretném zárni , ami talán egy kis filozófiai alapvetésnek is jó, és nagyobb lépésekre ösztökél bennünket. Ő azt mondja: nem terméketlen szavak, de merész tettek, konstruktív döntések, amire szükségünk van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbes zólás az MSZP soraiból: Bravó!) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett Rogán Antal képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Eln ök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet számos ponton a 2001 júliusában elfogadott, az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítását javasolja. Azt gondolom az Országgyűlés szakmai bizottságának e lnökeként is, hogy ez a módosítás indokolt. Az alaptörvény elfogadását annak idején igen sok várakozás előzte meg, s az azóta eltelt két és fél év a bizonyság arra, hogy a csatlakozó országok között elsőként meghozott kerettörvény önmagában sajnos nem póto lja, nem pótolhatja az állami tartalmak, szolgáltatások elterjesztését, illetve elterjedését. Persze, nem érdemes vitatni az előterjesztés érdemeit, úgyhogy először ezekről szeretnék szólni. Szorosan az előttünk fekvő tervezetet nézve azt állapíthatjuk meg , hogy az archiválásszolgáltatás vagy az elektronikus térítvény jogi elismerése kétségkívül előrelépést jelent a hatályos jogszabályokhoz képest. Szerintem még fontosabb, hogy jelentősen egyszerűsödött a törvény a fogalmi meghatározások tekintetében. A szo lgáltatások legfontosabb feltételeinek rendezése tényleg fontos alapfeltétele az elektronikus kommunikáció és az elektronikus úton elérhető szolgáltatások terjedésének. Szintén hasonló jelentőségű az eszköztanúsítványok eddig bizonytalan jogi helyzetének a feloldása, vagy éppenséggel örvendetes a minősítési eljárás megszüntetése és annak a bejelentési kötelezettséggel való felváltása. Tehát összességében azt is mondhatnám, hogy az új tervezet számos ponton pontosítja, modernizálja az eredeti törvénytervezet ben lefektetett fogalmi kereteket, technológiasemlegessé teszi a definiált eljárásokat és szabványokat. Ennyit az előnyeiről. Viszont miközben erről beszélünk, azt gondolom, nem érdemes elfeledkeznünk a valóságról, arról, hogy most már közel két esztendő t elt el a kormányváltás óta, és a miniszter úr már hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja ennek a törvénynek a módosítását. A törvénymódosítás mellett érdemes megnéznünk, hogy mit tett a kormány az elmúlt másfélkét esztendőben azért, hogy az elektronikus aláírás intézménye ne csupán a magyar jogalkotás egy szépen hangzó, csillogó ékköve legyen, hanem valóságos és alkalmazott technológiává váljon. Nézzünk két idézetet! A közelmúltban az IHM honlapján bóklászva sikerült rátalálnom egy nagyon érdekes idézetre Silló Barnabástól, a kiemelt támogatásban részesített, kanizsai önkormányzati fejlesztéssel megbízott KanizsaNet Kht. ügyvezetőjétől, aki a szaksajtóban nyilatkozta azt - miniszter úr is nagykanizsai ugyebár , hogy nincs mód minden egyes ügynek a világháló útján történő intézésére, mert a digitális aláírás alkalmazásához hiányoznak az ügykezelési, eljárási jogszabályok. Vagy nézzünk egy másikat! A képviselői kutatószolgálat egyik friss tanulmányát szeretném idézni. Az elektronikus hitelesí téssel, az első magyarországi hitelesítésszolgáltatóval kapcsolatban készült egy összesítés, egy interjú, és ott szerepel az az idézet, hogy 2003 áprilisában ünnepélyes keretek között ez a szolgáltató átadta Magyarország első elektronikus aláírást hitelesí tő minősített tanúsítványát Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek, az azt követő hónapokban viszont senki nem vett tőlük minősített aláírást. Még egyszer megismétlem: senki nem vett tőlük minősített aláírást.
