Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2920 Innentől kezdve az is érthető egyébként, hogy ennek a törvénynek a testvérénél, a természetvédelmi törvénynél mit keres a gazdasági miniszter, mondjuk, az ökológiai folyosó, a Natura 2000 és egyéb hálózatok kijelölésénél. Azt keresi, hogy majd ő megmondja, merre megy a n yomvonal, és nem azt mondja meg a környezetvédelmi miniszter, hogy erre nem mehet a nyomvonal, mert értékes élőhelyek és olyan területek vannak, amit meg kell védeni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Nem látok több jelentkezőt. Orosz képviselő úr visszavonta a jelentkezését, ugye? (Dr. Orosz Sándor: Igen, jól látja, elnök úr.) A részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1960. pontjai alapján. Kérdezem , kíváne valaki ötperces időtartamban felszólalni. Igen, Orosz Sándor képviselő úré a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ugyancsak Józsa István képviselő úrral egy javaslatsort terjesztettünk be a természetvédelmi törvénytervezet mód osításai kapcsán. Ezek közül szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét a természetvédelmi törvénynek a kártalanításra vonatkozó 72. §ához benyújtott indítványra, amihez hasonló értelmű módosítót más képviselőtársaim is benyújtottak. (22.00) Ezzel a kérd éssel foglalkozott Farkas Imre és Jauernik István képviselő úr is, foglalkozott Kovács Ferenc úr is, és egyes elemeit illetően Parragh Dénes képviselő úr is. A benyújtott módosító indítvány - ahogyan egy ilyen módosító indítvány vagy törvénymódosítás kapcs án a vita lehetővé teszi - még nem tudta felvonultatni mindazokat a megoldási lehetőségeket, amelyekre a vezérszónoki beszédemben én magam is utaltam. Ennek pedig az lenne a lényege, hogy meg kellene próbálni a mostani törvénymódosítással lehetőséget terem teni arra, hogy a gazdák ne valamilyen felsőbb hatóságok által kényszerűen elrendelt korlátozásként éljék meg a természet védelmét, hanem adjunk rá esélyt, lehetőséget, teremtsük meg a jogi, ezen keresztül és ezzel párhuzamosan a financiális hátterét annak , hogy önként vállalt megállapodáson nyugvó módon válhassanak a gazdák nem elszenvedőivé, hanem aktív alakítóivá a természet védelmét szolgáló tevékenységünknek. Ezt a célt szolgálta az a módosító indítvány, amely ezt a passzust, tehát az eredeti törvény 7 2. §át kinyitotta. A bizottsági vita során, illetőleg az ezzel kapcsolatban folytatott egyeztetések során számomra is nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a módosító indítványnak a beterjesztett formája nem fedi le azt a szándé kot, amit magam is megfogalmaztam, ezért ugyancsak Józsa úrral kapcsolódó módosító indítványt fogalmaztunk meg, fenntartván azokat a kártalanításra vonatkozó javaslatokat, amelyeket az előterjesztés tartalmaz. Ezek nagyon fontos előremutató lépéseket jelen ítenek meg, hiszen elég, ha arra utalok, hogy a földhasználati korlátozásokból eredő kártalanításnak értelemszerűen a földhasználót kell illetnie, ezt a mostani törvényjavaslat tartalmazza. Tehát ezen túlmenően, hogy ezek az értékek megmaradnak, azt hoztuk be a javaslatba, hogy ez a kártalanítás, valamint a támogatás kérdéseire kiterjedő, az igazgatóság és a földtulajdonos, illetőleg a földhasználó közötti megállapodásra a törvény erejénél fogva legyen lehetőség. Ezzel egy oldalról a bürokratikus, nehezen b elátható időtartamú eljárásoknak is elejét lehet venni, más oldalról azt tartanám a legfontosabbnak, ha tényleg el lehetne érni azt, hogy a gazda ne elszenvedje, hanem akarja, és tisztességes díjazás ellenében vállalhassa és vállalja a természet védelmének az ügyét. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, nyújtsanak segítséget abban, hogy megfelelő formájúvá kerekítve ezeket a gondolatokat, az erre irányuló kapcsolódó módosító indítvány kapja meg azt a támogatást, hogy ezt a fajta új szemléletű, gazda által folytatott természetvédelmet a társadalom és ezen keresztül az állam anyagiakban is becsülhesse meg.
