Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2915 DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hihetetlen lett volna, ha korábban kezdjük ezt a vitát. A környezetvédelemhez és a természetvédelemhez “méltó” időpontban vagyunk, de azért néhány észrevételt szeretnék elmondani, illetve indoklást szeretnék fűzni a módosító indítványaimhoz. Tisztelt Államtitkár Úr! A bizottságban nem jártunk sikerrel. Mindjárt az 1. pontban szereplő módosító indítványomban azt javaslom, hogy ne e törvénynek a 43. és 44. §aira “figyelemm el” járjunk el, hanem “alapján”. Azt gondolom, ön mint jogászember nagyon jól tudja - és nagyon jól tudjuk mindannyian , hogy a kettő között mi a különbség, mit jelent az, hogy valamire “figyelemmel” vagyunk, illetve hogy ezen paragrafusok “alapján” hozzu k meg a döntéseinket. Véleményem szerint ezek között lényeges különbség van. Még egyszer mondom, ezt a kérést sajnálatos módon nem vették figyelembe, pedig ez nagyon fontos kérdés. A jelentés 2. pontjában az szerepel, hogy a környezeti zajjal “leginkább” t erhelt területek. A “leginkább” szóval igazából nem lehet mit kezdeni, értelmezhetetlen, kinek mi a “leginkább”. Azt gondolom, hogy vagy egzakt megfogalmazást kellene itt használni, vagy egyszerűen azt, amit javasolok, nevezetesen, hogy a “leginkább” szó m aradjon ki, és csak az maradjon, hogy “a környezeti zajjal terhelt területek”. Ha már egyszer környezeti zajjal terhelt valami, akkor miért kell hozzátenni azt, hogy “leginkább” terhelt. Emlékezzünk vissza arra a vitára, hogy akkor ez a kitétel igazából ne m mindenre vonatkozik. Azt gondolom, ahol zajterhelés van, ott bizony a zaj csökkentését kellene elérnünk. A 3. pontban pedig az áll, hogy “a környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotá nak megőrzését”. A “kedvező állapot” zajterhelés esetén a “zajmentes” állapot. Azt gondolom, hogy a “zajmentes” állapotot kellene megőrizni, mert kérdés, hogy kinek mi a “kedvező állapot” a zajt illetően. Van, aki a modern zenében a hihetetlen hangerőt sze reti, míg más ennél sokkal alacsonyabb hangerőtől is szenved. Azt gondolom, itt megint csak egzaktabb és pontosabb megfogalmazásra lenne szükség. A jelentés 4. pontjában szereplő módosításnak az a lényege, hogy “az ország társadalmigazdasági tervei, terül etfejlesztési koncepciója, továbbá a regionális hatást eredményező döntések” előkészítésénél is szükség lenne hatástanulmányra. Jelen esetben csak egy vizsgálatra van szükség, amit sem elemzés, sem egy későbbi értékelés, illetve későbbi figyelembevétel nem követ. Ezért szeretném, ha a törvény eredeti formája szerint az országos, tehát nagyobb jelentőségű, illetve regionális terveknél is hatásvizsgálatra lenne szükség. Gondolok például az autópályákra vagy az elkerülő utakra, ahol a hatásvizsgálatot e törvén y szerint nem is kell elvégezni, hanem csak környezeti vizsgálatot kell végezni, a vizsgálat pedig - mint tudjuk - sokkal lazább és megengedőbb. (21.40) Az 5. pontban tulajdonképpen ugyanennek a továbbvitele történik meg, tehát a “kivételével” helyett az “ esetében”, és a regionális jelentőségű koncepciókat is próbálom bevonni. Ha azt gondolják a tisztelt képviselőtársaim, hogy a módosító indítványok ilyen téren való indoklásával túl nagy reményem lenne arra, hogy meghallgatnak, ugyan erre is volt már példa, és remélem, hogy ez bekövetkezik máskor is, azért az utókornak nem mindegy, hogy a jegyzőkönyvben mi szerepel, és hogyan viszonyultunk bizonyos kérdésekhez, ezért a pontok mindegyikéről e szellemben beszélnék. A 6. pontban tulajdonképpen azzal a résszel e gészítem ki, ami hiányzik a környezeti vizsgálatból, nevezetesen, hogy úgy kell hatásvizsgálatot folytatni, hogy azt elemzés is kövesse. A környezeti vizsgálatnál pontosan az a baj, hogy nincs benne elemző rész, elvégzünk egy környezeti vizsgálatot, aztán megállapítjuk, hogy mehet, nem mehet, de ennyi tulajdonképpen, és nincs egy elemzés, egy oknyomozás és természetesen egy következménye mindennek a vizsgálatnak. A 7. pontban pedig ki szeretném emelni azokat a részeket, illetve elhagyni, amelyeknél a hatásv izsgálatokat továbbra is szeretném, hogy elvégezzük, tehát tulajdonképpen ez az eredeti javaslatnak a csonkítása, kurtítása lenne.
