Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÜSKI ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2874 A következő módosítandó törvény a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. A módosítások egy része nagyon időszerű volt, kár, hogy nem előbb hozták meg ezt a szabályt, mert sok egyszerű magyar ember kifosztását lehetett volna talán ezzel megaka dályozni. A 46. §nál például a portfólióarányokkal történő manipuláció, a szerkezeti előírások megsértése igen gyakori módja a befektetők megkárosításának. Az arány megsértéséhez ezért szigorú szankciót és nyilvánosságra hozatali kötelezettséget kellene e lőírni mind az alapkezelő, mind a felügyelet részére. Mindezen kívül ennél a törvénynél is több technikai jellegű módosító javaslat található. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat által talán leginkább módosítani kívánandó törvény a május 1jén, tehát két nap pal ezelőtt életbe lépett biztosítási törvény. A biztosítási szektor, mint tudjuk, tevékenységével átszövi az egész gazdaságot, szolgáltatásai mind a polgárok, mind a vállalkozások számára nagyon szükségesek. A felhalmozott tartalékok tőkepiaci megjeleníté sével a biztosítási szektor közvetve is hat a reálszféra működésére, bővíti a tőkepiacon elérhető forrásokat, kiterjeszti a gazdaság finanszírozási lehetőségét. Negyvenéves elmaradásunk ellenére a magyar biztosítási piac jelenleg Európa egyik legdinamikusa bban fejlődő piaca, az immár tartósan évi 20 százalék körüli fejlődés igen jelentősnek mondható. A magyar háztartások mintegy kétharmada rendelkezik valamilyen biztosítással, és ezzel Magyarország a középeurópai országokban a középmezőnybe tartozik. A biz tosítások száma azonban, úgy gondolom, az uniós csatlakozást követően tovább fog nőni, mivel napjainkig a felnőtt lakosság mindössze egyharmada kötött szerződést valamelyik biztosítótársasággal. A biztosításban alapvető fontosságú a biztosítók iránti bizal om, amelynek alapvető feltétele a megfelelő jogi keretek megteremtése. A biztosítási törvény változtatásait figyelve, még mielőtt a részletekbe belemennénk, több különös dologra lehetünk figyelmesek. Ezek közül azzal kezdhetnénk, hogy rendkívül érdekes, ho gy még a tavaly elfogadott, idén május 1jén hatályossá váló új biztosítási törvény életbelépése előtt már fölvetődött a parlamentben ezen törvény módosítása. Ez különös, és fölveti, hogy milyen előkészítő munkát végzett a Magyar Országgyűlés a tavalyi év folyamán, milyen oka lehetett ezen részek újratárgyalásának, hiszen semmi olyan alapvető változás nem történt a törvény elfogadása óta, ami indokolttá tenné azt, hogy egy jól előkészített, szakmailag megalapozott törvényt a hatálybalépését követően rögtön módosítani kellene. Az is érdekes, hogy több olyan szabályozást, határidőt tartalmaz a május 1jén életbe lépett biztosítási törvény, amelyet az előttünk fekvő tervezett módosítás még kíván. Ilyen például a biztosításai alkuszokra vonatkozó felelősségbizto sítás mértéke, annak bevezetési időpontja, amely az életben lévő törvény szerint jelentősen megemelkedik május 1jétől, azonban a tervezett jogszabály ennek bevezetését 2005 január 1jére kitolja. Ez nem baj, sőt jó, azonban bizonytalanságot, szabályozatla n űrt hagy maga után, ugyanis ezek a cégek nem tájékozottak, és nem tudják, hogy május 1jétől mi hogyan vonatkozik rájuk, milyen értékű szerződéssel kell rendelkezniük. Egy jó biztosítási törvény célja kettős kell hogy legyen. Egyrészt védenie kell a fogy asztók érdekeit, másrészt szabályoznia kell a piacot. A Magyar Demokrata Fórum fontosnak tartja a fogyasztók érdekvédelmének minél teljesebb megvalósítását, mivel a fogyasztó a valóságban egyre inkább a pénzügyi szolgáltatások esetenként egymást helyettesí teni képes több fajtájával szembesül, és csak igen nehezen képes jó, megalapozott döntést hozni. A törvényalkotók legfőbb célja olyan szabályozás létrehozása kell hogy legyen, amely úgy illeszkedik az EU irányelveihez, hogy közben maximálisan figyelembe ve szi a hazai sajátosságokat, és egyenlő esélyeket teremt a piac minden szereplője számára. A törvényjavaslat főleg szakmai jellegű pontosításokat tartalmaz, néhány konkrét javaslatra térnék ki. A 74. § módosítja a biztosítási törvény 35. § (2) bekezdésének egy pontját, és az utolsó mondatából az “előkészítő” szó elhagyását tervezi. Véleményünk szerint ez nem helyes, mivel nem kívánatos, nem szükséges regisztrálni azokat, akik csak az üzlet felhajtásában vagy a kapcsolat fenntartásában vesznek részt. A javasl at pontosításként tartalmazza a biztosítási szerződésekre
