Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2866 Egy részben hiányos, illetőleg félreérthető szabályozási pont korrigálásával a hitelintézeteknél, illetőleg az alapoknál a feladatát ellátó könyvvizsgáló a legfeljebb ötéves megbízását követő három év elteltével újra végezhetné a könyvvizsgálói tevékenységét. Egy, a felügyeleti díjat is érintő előírás módosul, amely alapján az európai uniós székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe is köteles lesz a jövőben felügyeleti díjat fizetni. A hitelintézeti és tőkepiaci törvénye ket egyaránt érinti a titokra vonatkozó szabályozás. A banktitok tekintetében az adatvédelmi szabályozás fenntartása mellett egy akceptálható igényt kielégítő változás következik be, azaz ha valaki kezességet vállal a hitelintézet felé egy kötelezettség es etén, akkor ezen személy megtudhat a banktitok sérelme nélkül adatokat az adós kötelezettségének összegére, esedékességére vonatkozóan. A következő a jelzáloghitelintézetről szóló törvény, amelynek néhány módosításáról egykét gondolatot. Ezen törvény mód osításának a legfontosabb eleme az úgynevezett származtatott ügyletekre vonatkozó kiegészítés, amelynek indoka az, hogy a hazai tőkepiac korlátozott mérete miatt a magyarországi intézményi befektetők lassan betöltik a befektetési szabályok jelzáloglevelekr e vonatkozó limitjeit. A megoldást a devizában denominált külföldi jelzáloglevél kibocsátása jelentheti: a jelzáloghitelintézetnek a devizában kibocsátott jelzálogleveleket az árfolyamkockázat kezelése érdekében devizacsereügylet alkalmazásával forintosí tania kell. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy e származtatott ügyleteket, valamint a jelzáloghitelekre kötött származtatott ügyleteket a jelzáloghitelintézet figyelembe vegye a jelzáloglevelek rendes fedezetének meghatározásakor. A biztosítási törvé ny módosításának elsődleges indoka az, hogy az alkalmazásra való felkészüléskor több ellentmondás jelentkezett, amelyek korrigálásra, illetve pontosításra szorulnak. A Bit. módosítására vonatkozó javaslatok túlnyomó többsége pontosítás, kiegészítés, fogalo mmeghatározási, szerkesztési, hivatkozási pontosítás. Ezek különkülön nem nagy horderejű problémák, de összességükben már indokolják a törvény módosítását. Jelentős számú módosítás érinti a fogalmak meghatározását, a biztosításközvetítők tevékenységének p ontosítását, a rájuk vonatkozó regisztráció kialakítását és a képzésük feltételeinek szabályozását. Szintén pontosítás történik némely Európai Unióval kapcsolatos részben, főként a határon átnyúló szolgáltatások területén. A gépjármű üzemben tartójának köt elező felelősségbiztosításáról szóló kormányrendelet folyamatban lévő módosítása során merült fel több EUintézményi és adatkezelési témakör, amelyeket megfelelő módon csak a biztosítási törvény keretén belül lehet rendezni. A vállalt EUkötelezettségeknek megfelelően a törvényjavaslat a harmadik országbeli biztosító számára is lehetővé teszi, hogy fióktelep közbeiktatása nélkül viszontbiztosítási, illetve egyes árufuvarozással kapcsolatos biztosítási tevékenységet végezzen. Kiemelendő, hogy mindezek a módo sítási javaslatok a piaci szereplőkkel és a jogalkotókkal, a felügyeleti szervekkel az elmúlt hónapok intenzív egyeztetéseinek eredményeképpen jöttek létre. Az egyéb módosított törvények közül kiemelném az MFBről szóló törvényt, amelynek célja az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vagyon megvásárlásához szükséges hitelek refinanszírozásában is részt tudjon venni. Ezen túlmenően lehetővé válna az is, hogy a fejlesztési, beruházási célú hitelekhez közvetlenül kapcsoló dó tartós forgóeszközfinanszírozást is biztosítani tudja a jövőben az MFB. E javaslat egyben azt is lehetővé teszi, hogy az MFB tulajdont szerezzen az Eximbank Rt.ben, illetőleg a MEHIB Rt.ben, ami egyúttal a privatizációs, valamint az Eximbankról szóló törvények módosítását is maga után kell hogy vonja. A költségvetésről szóló törvény két részben módosul: egyrészt a tavalyi szabályokkal ellentétben a törvény az idén nem tartalmazza a nem állami humán szolgáltatóknak adható diáksporttámogatást, így korr igálni kell ezt a rendelkezést, ami tanulónként 1300 forintot jelent évente; a költségvetési
