Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - Nagy Jenő (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Lesz-e vízpótlás a Balatonban?” címmel - NAGY JENŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NAGY JENŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
286 Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Jenő, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: “Lesze vízpótlás a Balatonban?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. NAGY JENŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tavaly októberre elkészült a Budapesti Műszaki Egyetem tanulmánya a Balaton helyzetéről, amit a Magyar Tudományos Akadémia eseti bizottsága jóváhagyott. E jelentésre támaszkodva k észült a Környezetvédelmi Minisztérium intézkedési terve a Balaton vonatkozásában. Már a megjelenés pillanatában nyilvánvaló volt, hogy a Műszaki Egyetem jelentése túl optimista, abban reménykedik, hogy a jelenlegi téli félévben időjárási fordulat következ ik be, és így a tó vízpótlásának kérdésével a jövőben nem kell foglalkozni. Úgy látszik, az égiek nem olvasták a tanulmányt, mert az élet, a természet az optimizmust nem igazolta. Az MTA tavaly szeptemberben kutatási programot indított a globális felmelege dés hatásainak vizsgálatára is. Persze, a fenti tanulmány is számolt a helyzet rosszabbodásával; idézet a tanulmányból: “Szükségállapot esetére a karsztvízből történő vízpótlás terveinek előkészítése jöhet szóba” megállapítást tette. Felhívom a miniszter ú r figyelmét, hogy az évtizedek óta negatív vízháztartású karszt ilyen megterhelése az egész KözépDunántúl ivóvízellátását sodorná veszélybe: kiapadnának a még éppen létező vízfolyások, ismét eltűnne a víz a tapolcai tavasbarlangból, és áttételesen, de a h évízi tó is újra veszélybe kerülne. De a vízre, még ha az idegen is, szüksége van a tónak. A Balaton alacsony vízszintjéről, annak okairól jó néhány éve folyik a vita. Tudós szakemberek foglalnak állást, többnyire úgy, hogy a legbiztosabb az, ha nem csinál unk semmit, majd a természet segít - de nem segített, és jó esélyünk van arra, hogy a közeljövőben nem is fog: az idei csapadékszegény tél után húsz centivel alacsonyabb vízállással kezdjük a tavaszt, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. A vízpótlást ellenző k legkomolyabb érve eddig az volt, hogy előre nem láthatóan ugyan, de megzavarhatja azt a kiváló vízminőséget, amit évtizedek foszforvisszatartó, csökkentő munkájával elértünk. Kérdés, hogy a víztömeg további csökkenése, a lefolyástalanság, a bent lévő és még bekerülő tápanyag koncentrálódása merre billenti a mérleg nyelvét. Sokunk, és köztük szakemberek véleménye is az: most már elkerülhetetlen a vízpótlás lehetőségének megteremtése, és azonnal el kellene kezdeni a tervezési munkálatokat. A vízpótlás ügyé ben sokszor ér bennünket az a vád - és sajnos sokan eléggé lelkiismeretlenül szítják is ezt a hangulatot , hogy a Rábát szeretnénk mi esetleg feláldozni a Balaton oltárán. Erről szó nincs. A Balaton mindenkié, a Rába környékén lakóké ugyanúgy, mint a Bala ton környékén élő embereké. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mi csak a Balatont szeretnénk megmenteni. A fentiek ismeretében kérdezem a miniszter urat... ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! NAGY JENŐ (MSZP) : ...hogy lesze vízpótlás a Balatonon. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kérném képviselőtársaimat, hogy az időkeretet tartsák be. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter urat illeti a szó. Öné a s zó, miniszter úr. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter :
