Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a gyermek-, ifjúsági és sportminiszterhez - “Politikus címeres mezben” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GYURCSÁNY FERENC gyermek-, ifjúsági és sportminiszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ):
2846 öltözött úriember ölel magához kisgyerekeket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Az ember ilyenkor legszí vesebben a Magyar Olimpiai Bizottsághoz fordulna, és arra kérné a szervezetet, hogy határozottan lépjenek fel az olimpiai eszme politikai célú áruba bocsátása ellen - csakhogy a kampányplakáton éppen a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét láthatjuk. Az csak m egmosolyogtató, hogy Schmitt Pál és a Fidesz az SZDSZ hat évvel ezelőtti szlogenjével kampányol, de természetesen azt nem tehetjük kötelezővé, hogy mindenkinek legyen eredeti ötlete. (Moraj a Fidesz soraiban.) Azt azonban talán joggal elvárhatnánk, hogy l egyen önmérséklete, legyen önmérséklete annak, aki egy évvel ezelőtt lett a Fidesz alelnöke. Akkor mindannyiunkat megnyugtatta az a nyilatkozata, amely szerint soha nem fogja összekeverni a pártpolitikát és az olimpiai mozgalom képviseletét. (Tóth István: Nem is keverte!) Nos, a fogadalom eddig tartott. Miniszter Úr! Mit kíván tenni, hogy az olimpiai mozgalom jelképei ne válhassanak a politikai kampány eszközévé? Kérem válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Gyurcsány Ferenc miniszter úr válaszol. GYURCSÁNY FERENC gyermek, ifjúsági és sportminiszter : Képviselő Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedvetlenül nézem Schmitt Pál alelnök úrnak, a MOB elnökének mosolygós tekintetét ezen a plakáton, kedvetlenü l, mert nincs ok arra, hogy bármilyen módon is örömünket leljük benne. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ha azt kérdezi, hogy mit gondolok arról, hogy az egyik párt alelnöke pártpolitikusként nemzeti jelképeinket ilyen módon használja, azt mondom, hogy ez töb b mint szerencsétlen. Ha azt kérdezi, hogy mit gondolok arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke teszi ugyanezt, azt mondom, hogy ez több mint káros. Vannak szerencsés nemzetek, amelyeknél a nemzeti együvé tartozás felülírja a választott politikai kö zösséghez, párthoz, eszméhez való kötődés érzését, és soha sehol nem okoz gondot, ha ezeknél a nemzeteknél a versengő pártok a kampányaikban használják a nemzeti jelképeket. Mi Magyarországon, azt gondolom, elrontottunk valamit, és ezt elsősorban azért teh ettük meg, mert volt egy párt (Tóth István: Negyven évig rontottátok!) , talán a mai legnagyobb jobboldali párt, amelyik úgy gondolja, hogy a haza, a nemzet és az általa hirdetett jobboldali konzervativizmus egy és ugyanaz, és aki ezt nem osztja, az nemzete n és hazán kívül való. És ha egy ilyen állapot van, ott csínján kell bánni a kampánycélokra felhasznált politikai jelképekkel. Ennél szomorúbb, hogyha egyébként a sport, amely a nemzet egységének egyik alkalmas kifejezője, hasonló módon lesz a politikai cs atározások eszköze, tárgya, mint ahogyan, úgy tűnik, egyre inkább ilyenfajta martalékká válik a civil világ, helyenként az igazgatás is. Sajnálom, a helyében is szégyellem magam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Moraj az ellenzéki sorok ban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyelld magad, van rá okod!) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úré a szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyalázatos!) DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ) : A miniszter úr sajnálkozik, de valóban arról van szó , hogy bebizonyosodott, hogy ha valaki egyszerre, egy időben több csapatban játszik, több szerepet vállal, akkor előbbutóbb összekeveri a szerepeit, összemossa a szerepeit. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! - Bankárkormány!) Nos, hogyha csak egyegy magánszemélyről lenne szó, mondhatnánk azt, hogy ez magánügy, de azt hiszem, hogy itt valóban az olimpiai eszme sérül, ez pedig már közügy, úgyhogy csak sajnálkozni tudhatunk. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
