Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - Borkó Károly (Fidesz) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - „Milyen sors vár a negyedmilliónyi főfoglalkozású mezőgazdasági munkavállalóra?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2818 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében én is kívánj ak a megválasztott képviselő uraknak sikeres, eredményes munkát! Tisztelt Képviselőtársaim! 14 óra 16 perc van. Áttérünk az interpellációk tárgyalására. Borkó Károly (Fidesz) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisz terhez - „Milyen sors vár a negyedmilliónyi főfoglalkozású mezőgazdasági munkavállalóra?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Borkó Károly, a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselője, interpellációt nyú jtott be a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez: “ Milyen sors vár a negyedmilliónyi főfoglalkozású mezőgazdasági munkavállalóra?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban jelent meg a Népszabadságban Mészáros Gyula tollából “A mezőgazdaság sorsdöntő évei” című cikk. Ebben a szerző ezt írja: Az OECD számításai szerint a magyar gazdák támogatása az EUátlagnak csak harmada. A támogatási szint magasabb Szlovákiában, a mienknek duplája Cseh- és Lengyelországban, négyszerese Szlovéniában. A támogatások alacsony szintje a mezőgazdaság sötét jövőjét vetítik előre. A magyar gazdálkodók csődjével együtt veszély fenyegeti a most még náluk foglalkoztatottak munkahelyeit is. A jelenleg körülbelül 24 0250 ezer főfoglalkozású munkavállalónak munkát és megélhetést jelentő agráriumban több tízezer, Szanyi Tibor XIII. kerületi gazda szerint több százezer termelő válik feleslegessé, veszítheti el állását, kenyérkereseti lehetőségét. Hasonló sors vár a mint egy 200 ezer családi munkaerőre is. Jelentős számban ők is potenciális munkanélküliek. A kistelepüléseken, a hátrányos helyzetű térségekben az önkormányzatok mellett a mezőgazdaság jelenti az egyedüli munkalehetőséget, megélhetést. Magyarországon kisebbna gyobb mértékben 1,9 millió fő foglalkozik kiegészítő jövedelemszerzés céljából gazdálkodással. Sok esetben az itt szerzett szerény jövedelem teszi lehetővé a gyermekek iskoláztatását, az idős nyugdíjasok még elfogadható szintű megélhetését, sok családnak e gyáltalán a létfenntartást. A százezerre tehető sertéstartó közül 30 ezer mehet tönkre a csatlakozást követően. Hasonló nehézségekkel néz szembe az élelmiszeripar is. Saját szakszervezetük véleménye szerint a most 130 ezer főt foglalkoztató ágazatból itt i s több mint 30 ezer munkavállaló kerülhet az utcára. Mindezek mellett keleten és nyugaton sorra zárják be a gyárakat, üzemeket. Ez lenne hát, így épül az önök által oly sokszor emlegetett modern köztársaság? Miniszter Úr! Mi lesz így a vidéki Magyarországg al? Ki nyújt megélhetést, biztonságot, munkahelyet? Miből épülnek így új otthonok, miből iskoláztatják gyermekeiket a szülők? Hogyan lesz így az Unióban európai Magyarország? Kérdezem a miniszter urat: felkészülte a tárca a csatlakozást követően a nagy lé tszámú, döntően kistelepüléseken élő munkanélküli ellátására, elhelyezésére? Készülte, készüle bármilyen program a vidéki, falusi munkanélküliség pontosabb megismerésére, jelenlegi és majdani kezelésére? (14.20) Vane, lesze együttműködés a földművelésü gyi és az ön tárcája között az agráriumban várható foglalkoztatási nehézségek orvoslására? Miniszter Úr! Mi lesz a magyar vidék sorsa? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
