Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
2808 csatlakozás mellett, és a csatlakozás ellen egyetlenegy érvet nem tudok felsorakoztatni, mert nincs olyan érv, amely azt mondaná, hogy jobb lett volna kívül maradni. Szeretném aláhúzni, hogy a brüsszeli döntések eddigi elviselőiből, gyakran elszenved őiből most e döntések egyik alakítójává válunk; hogy összehasonlíthatatlanul nagyobbak lesznek a lehetőségeink a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére a globalizálódó folyamatok körülményei közepette. Egy tízmilliós országnak erre vajmi kevés esélye van, egy olyan közösség egyik tagállamának, amely 25 tagállam együttes nemzeti összterméke eléri az Egyesült Államok össztermékét, amely 450 milliós piacával messze a világ legnagyobb egységes piaca, nos, egy ilyen közösség tagjaként van lehetőség az érdekeink érvényesítésére. Az is köztudott tény, hogy Magyarország az uniós szabályoknak megfelelően nettó kedvezményezettje lesz a csatlakozásnak, a tagságnak, hiszen Magyarország fejlettsége ma még sajnos elmarad az uniós fejlettségi átlagtól. Így ugyanaz vár ránk - sajnos az összeg nem ugyanakkora lesz, de alapvetően az előjele ugyanaz lesz , mint a korábban csatlakozott úgynevezett kohéziós országokra, Portugáliára, Spanyolországra, Görögországra és Írországra. Ennek eredménye lesz, hogy gyorsulni fog az infrast ruktúra fejlődése, ez segít új munkahelyeket létrehozni, hozzájárul a gazdasági növekedés gyorsulásához, és hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez, a keresetek, a nyugdíjak emelkedéséhez, és hozzájárul az életkörülmények javításához is. Az is nyilvánval ó és köztudott, hogy az európai uniós állampolgárság kijár minden magyar állampolgárnak, és ez az utazás, a tanulás, egy átmeneti idő után a munkavállalás, a vállalkozásalapítás és a letelepedés szabadságát jelenti az Unió bármely tagországában, az ott élő kkel, az ottani állampolgárokkal azonos feltételek közepette. Azonos jogok, azonos lehetőségek - mi, magyarok nem leszünk többé lesajnált, másodrendű európai állampolgárok, Magyarország marad a hazánk, és Európa lesz az a tágabb otthon, amelyben szintén jó l fogjuk magunkat érezni. Utoljára, de nem utolsósorban a csatlakozás és a bővítés ebben a térségben hozzájárul a magyar nemzetrészeket eddig elválasztó határok egy részének megszűnéséhez. Megszűnik a magyarszlovák, a magyarszlovén határ és később a magy arromán határ és mások is. Összességében tehát, tisztelt Ház, azt gondolom, van okunk örülni, van okunk ünnepelni, tegyük ezt együtt, közösen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztel t Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csabai Lászlóné frakcióvezetőhelyettes asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Beruházások, fejlesztések Nyíregyházán és környékén” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes asszony. CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy történetet szeretnék elmondani Nyíregyházáról, olyat, amelyik bármelyik magyar városban megtörténhetett volna. A rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején a váro sban szinte a teljes ipar tönkrement, nem használtak nekünk az oroszokat, ukránokat gúnyoló plakátok, a kormány e térséget elutasító magatartása, hiszen a város iparának termékeit korábban főleg az orosz piac fogadta. Aztán, mivel az emberek élni akartak, beindultak a kisvállalkozások a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltatásban, és 1997- 2000 között új külföldi és magyar üzemek nyíltak, a régiek közül is több megerősödött, nyereségessé vált, így nőtt a foglalkoztatás, csökkent a városban és környékén a munkanélküliség. Aztán 2001 végétől mintha átok ült volna rajtunk, először bezárt a Nyírség Ruházati Szövetkezet, mely több mint negyven évig szállította NyugatEurópába az elegáns ruhákat; felszámolta magát a Háziipari Szövetkezet; 2000 és 2004 között folyamatosan épült le a városban a honvédség; és a 2003. év elején bezárta kapuit az a Szabolcs megyei tejipari vállalat, amelynek iparűzési adója mindig az első öt között volt a városban. Ekkor itt a parlamentben is többször felszólaltak fideszes
