Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
2783 (12.30) Mindö ssze azokat az aggályokat szeretném önökkel megosztani, amelyek e törvényjavaslat alkalmazása kapcsán felmerülhetnek. Nem állítom, hogy ez lesz a tipikus helyzet, tipikusan ez a törvény védelmet fog adni az arra rászorulóknak, de hát az ember már csak ilye n, hogy saját érdekeit szereti védeni, és még azokkal lelkileg is azonosulni szokott. Tehát megfelelő, emberileg is elfogadható magyarázatot fog szolgáltatni arra, hogy miért cselekszik úgy, amit egyébként nem helyeslünk, és amely cselekedet kiváltása nem feltétlenül feladata és célja a törvény előkészítőinek. A házasság tartós, végleges - úgy mondanám talán, és így szakszerűbb: teljes és helyrehozhatatlan - megromlása az a pont, amikortól kezdve a hatóságok a családi élet eseményeinek, történéseinek feltár ására jogosulttá válnak különböző hatósági eljárások megindítása kapcsán. De még a házassági bontópert lefolytató bíró is nagyon nehéz helyzetben van, amikor abban a kérdésben kell döntenie, hogy ez a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Hiszen ilyenkor több év vagy több évtized eseményeit kell történetiségében sorra rakni, az okokozat folyamatát megvizsgálni, és végül igazságot szolgáltatni, igazságot tenni. Kétségtelen, hogy büntetőügyben hozott, mondjuk, tettleges bántalmazást megállap ító jogerős ítélet megkönnyíti a polgári bíró dolgát, igaz, jelentősen lerontja az ezt kétségbeesetten menteni akaró bántalmazó helyzetét. Miután a házasság felbontása egy hosszú, hónapokig tartó per eredménye, ebből arra kell következtetnünk, hogy nem kön nyű feladat egy megromlott házasságban a házasfelek magatartását erkölcsileg és - a bíró dolga természetesen - jogilag is megítélni. Mindezt azért mondtam el, mert akadnak olyan helyzetek, amikor még tettlegességre nem kerül sor a felek között, hanem valób an hangoskodás, verbális szitkozódás az, ami már valamelyik félben azt az érzetet kelti, hogy ő családi erőszak áldozata, mert hiszen a törvény ezt a magatartást is, mérlegelést igénylően ugyan, de a családon belüli erőszak körébe sorolja. Ebben az esetben esetleg valamelyik fél eltávolítására kerül sor a házassági kötelékből, és most nem feltétlenül a lakást hangsúlyoznám ki, amely házassági kötelék még a házasság helyreállításának, a család egyben maradásának esélyét adja. Itt megtörténhet egy olyan idege n hatósági beavatkozás, amely után már nincs visszaút, amely után a még megmenthető házasság vagy család véglegesen szétszakad. Ilyenkor valamely fél részéről tudatos törekvés is lehet - a bántalmazott részéről, a szóbelileg bántalmazott részéről , egyéb más fel nem tárt okok miatt, hogy a család széthullásának folyamatát elősegítse. Tehát rendkívül nagy a felelőssége a jogalkalmazónak, amikor a családon belüli erőszak tényállását megállapítja, és a távoltartás jogkövetkezményét valamelyik féllel szemben a lkalmazza. Ezt a nagy felelősséget véleményem szerint különösen a rendőrség nem vállalhatja fel. Ma, amikor egy gyorshajtási ügy elbírálása a rendőrségen 60 napig tart, akkor nem hiszem, hogy a pszichológiai, szociológiai és sok egyéb más jogi ismeretet ig énylő ügyben pillanatok alatt döntést tud hozni. Vagy ha döntést hoz, akkor az a döntés vélelmezhetően ennyi idő alatt egy azonnali intézkedés során megalapozottsággal nem bírhat. Ebből következően olyan sérelmet okozhat, amelynek előidézése a törvényjavas lat előterjesztőinek sem lehet szándéka. Még egy kérdésre szeretnék rámutatni. Valamennyi hozzászóló képviselőtársam, a patkó bármelyik részében ül, a család jelentőségére utalt. Tehát nyilván a törvényjavaslat elnevezése folytán valamennyien arra gondolun k, hogy a családot kell megvédeni, a családi közösség ellen támadó felet e közösségből eltávolítani. Kapcsolódnék az előttem szóló frakciótársamhoz, attól félek, hogy ez a törvény nem csak ezt a célt szolgálja. Márpedig, azt hiszem, egy távolabbi hozzátart ozói viszony esetében meg kell hagynunk a jog rendes, megszokott útját, amely egyébként ezekben az esetekben eddig is biztosított volt, és csak kifejezetten a családon, a szűkebb értelemben vett családon belüli erőszak sértettjei számára kell e jogintézmén y megalkotásával újabb védelmet biztosítani. A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében szólva bizakodom abban, hogy sikerül ebben a közös ügyben megtalálni a megfelelő megoldást. Választási kampány közeledtével
