Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - IMRE ZSOLT (Fidesz):
2777 Most a képviselői felszólalásokra kerül sor 15 perces időkeretben. Megadom a szót Imre Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát. Önt illeti a szó. IMRE ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépe n a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magam is - csatlakozva a vita higgadt hangvételéhez - szeretném megerősíteni mindazt, amit már a törvényjavaslat szociális bizottsági vitáján is elmondtunk. Jelesül, meglehetősen nehéz helyzetben vagyunk mi, ellenzéki képviselők akkor, ha a javaslat alkalmasságával kapcsolatos állásfoglalásunk során az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, hiszen a téma fontossága és annak társadalmi súlya alapján igyekszünk jobbító szándékkal közelíteni a javas lathoz. Nehéz helyzetben vagyunk, mert ha átfogóan a kormányzat családon belüli erőszakkal szembeni politikája és eddig megtett intézkedései oldaláról közelítjük meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor bizony nem mondhatunk mást, mint hogy ez eddig édeskevés volt. De akkor sem vagyunk könnyebb helyzetben, ha pusztán az előttünk fekvő javaslat tartalmi elemeire koncentrálunk, mert ez az előterjesztés ugyan valóban előremutató és szükségszerű lépés a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése szemp ontjából - és ezt valamennyien üdvözöljük , de a 2003. április 14én elfogadott 45/2003. számú országgyűlési határozati irányelvei közül egyedül csak az úgynevezett távoltartó rendelkezés bevezetését javasolja és irányozza elő. (A jegyzői székben Podolák Györgyöt dr. Füle István váltja fel.) Mint azt az előbbi felszólalásban Szászfalvi képviselő úrtól is hallottuk, adós maradt a kormány az országgyűlési határozat által előírt, a családon belüli erőszak ügyeiben folyó hatósági eljárások soronkívüliségére vo natkozó törvénytervezet benyújtásával. Továbbra is várat magára a családon belüli erőszak áldozatainak és tanúinak biztonságát garantáló jogszabályok előkészítése. A kormányzat csak töredékében tett eleget az egyértelmű és egységes szakmai szabályok megalk otására vonatkozó kötelezettségének, mint ahogy elmaradt a biztonságos menedékházhálózat bővítése és korszerűsítése is. A 2003ban elfogadott országgyűlési határozat a családon belüli erőszak megelőzésének három hatékony eszközét fogalmazta meg, a bántalm azás és elhanyagolás korai felismerését a jelzőrendszer hatékony működésének segítségével, az együttműködő szakemberek speciális felkészítését és az intézményes védelmi rendszer kiépítését. (12.00) A szociális és egészségügyi ellátásban, az oktatásban és a z igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek célzott továbbképzésével és a jelzőrendszer megszervezésével elérhető a családon belüli erőszak korai felismerése. Sajnos, az elmúlt egy esztendő alatt nem sikerült a kormánynak kidolgoznia sem azt a komplex, az egész országra kiterjedő cselekvési programot, amely a fenti protektív eszközök összehangolásával léphetne fel a családon belüli erőszak ellen, sem pedig a megelőzésben és a kezelésben érintett szakemberek felvilágosítását és folyamatos képzését nem kezdt e el, nem indította el. Találkozhattunk ellenben televíziós reklámkampánnyal, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium több mint százmillió forintért készíttetett el. Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a családon belüli erőszak megelőzéséhez szüks éges társadalmi figyelem felkeltéséhez problémaorientált műsorokra, reklámokra van szükség, amelyek a megfelelő társadalmi célcsoporthoz juttatják el a konfliktusos élethelyzetekkel kapcsolatos tudnivalót. De kérdezzük, hogy vajon megfelele ennek a célnak a főműsoridőben rendszeresen vetített reklámfilm például a kislányát molesztáló perverz apukáról vagy a tornaruháját rendszeresen direkt otthon felejtő kisfiúról, aki nem mer levetkőzni a társai előtt, mert brutális szülei rendszeresen kékrezöldre verik - nos, nem hinném. Sokakban véleményünk szerint egészen téves sztereotípiákat kelthet, hamis és félrevezető erkölcsi állásfoglalásra késztethet a család intézményével szemben egy ilyen szakmailag
