Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2774 Idézhetnék egy liberális megk özelítést, Hernádi Miklós szociológus megközelítését, aki szerint a család információs és cselekvési szabadságtöbblettel rendelkezik a nyilvánossághoz képest, és a családtagok nagyobb toleranciát is élvezhetnek. Családon belül működnek továbbá bizonyos öng yógyító folyamatok; ha beavatkozik az állam, akkor pont az öngyógyító folyamatot gátolhatja. Szerinte a távoltartás intézményével kevesebb lesz a családon belüli erőszak, de ennek az lesz az ára, hogy kevesebb lesz a család is. Más szakértők szerint a távo ltartás intézménye számos egyéb problémát vet föl. A törvényjavaslat például előírja, hogy az eltávolítottnak a családeltartási kötelezettségét továbbra is el kell látnia, bár még az is elképzelhető, hogy a munkavégzés is veszélybe kerül az ideiglenes kila koltatás miatt. Mások attól tartanak, hogy az új lehetőséggel a nemkívánatos családtag eltávolítása érdekében vissza lehet élni. Idézhetném még több civil szervezetnek is a véleményét a már benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, akik azt fogalmazzák m eg, hogy gyenge a törvényjavaslat, és sokkal erősebbnek, sokkal keményebbnek, sokkal több szankcióval ellátottnak kellene lennie ennek a törvényjavaslatnak. Ezeket azért szerettem volna elmondani, mert valóban nem arról van szó, hogy a parlamenten belül ké t oldal vitatkozik, hanem, azt gondolom, a társadalomban és a szakemberek körében is, a civil szervezetek körében is sokféle modellt látunk magunk előtt, és magát a konkrét törvényjavaslatot is sokféleképpen látják és láttatják. A két országgyűlési határoz ati javaslatról nagyon röviden szeretnék említést tenni, hiszen mások is hivatkoztak rá. Egyrészt, szeretném megjegyezni, hogy a 45/2003. számú országgyűlési határozat, amely alapján ez a törvényjavaslat beterjesztésre került... - és jó lenne, ha elmondaná nk minél többször, hogy nemcsak erről a törvényről, erről az előkészítendő törvényjavaslatról van szó, hanem, bár mi tartózkodtunk annak idején, pontosan a terminológia miatt, de a megítélésünk szerint is számos nagyon fontos intézkedés kötelezettségét rót ta a kormány nyakába, ha lehet így fogalmazni, és az az érzésünk, az a tapasztalatunk, hogy bár történtek bizonyos pozitív lépések, kétségtelen, de azt gondolom, hogy az országgyűlési határozatban szereplő, nagyon fontos és nagyon súlyos intézkedési felada tok, kormányzati intézkedések határidővel - március 31én lejárt ez a határidő - a megítélésünk szerint nem történtek meg, és nincs mellette költségvetési támogatás. A másik országgyűlési határozat, a 115/2003. számú országgyűlési határozat, amely a társad almi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szól, valóban az egyik legfontosabb intézkedési irány a családon belüli erőszak megelőzésére; amire viszont szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy ennek a fejezetnek, tehát a 7. fejezetnek a legelső monda ta így hangzik ebben az országgyűlési határozatban: “A családon belüli erőszakról nem rendelkezünk reális ismeretekkel.” Ezt egy nagyon fontos mondatnak tartom ebben az országgyűlési határozatban, tekintettel arra, hogy ez egy új feladatot is ad mindannyiu nknak, és természetesen elsősorban a kormányzatnak. Ebből az következik számomra és számunkra, és ez a legelső kifogásunk és fenntartásunk a törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy egy ilyen fajsúlyú, egy ilyen nagyságrendű, egy ilyen komoly ügyet rendezn i kívánó törvényjavaslat előtt vagy mellett, vagy ezzel párhuzamosan egy részletes kormányzati, társadalmi hatásvizsgálat kell hogy készüljön, egy társadalmi rétegvizsgálat, amely azt a célt szolgálná, hogy fény derüljön arra, hogy milyen társadalmi rétege kben, milyen korosztályokban, milyen életfeltételek mellett sűrűsödik a családon belüli vagy az otthonon belüli erőszak, és milyen lehetőségei vannak a társadalomnak, az államnak, a kormányzatnak ezek enyhítésére. Ez a hatásvizsgálat fájdalmas módon hiányz ik, ez a hatásvizsgálat elmaradt, és önmagában ezt a tényt már egy nagyon rossz üzenetnek tartjuk, hiszen azt üzeni, hogy a kormány, ha jóindulattal is, de a tűzoltással foglalkozik, vagy valamilyen felületes elvárásnak vagy kampányoknak akar pusztán megfe lelni, de a problémát mélységéig nem akarja vagy nem tudja, vagy most éppen nem tudja feltárni és gyógyítani.
