Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter):
2735 Megoldatlan a Számvevőszék által feltárt, nem bűncselekmény jellegű mulasztások orvoslása, e setleg szankcionálása. A rendezetlen helyzet miatt maga a Számvevőszék is tudja, hogy feleslegesen dolgozhat olykor bizonyos ügyekben, mert tényeken alapuló megállapításokat és javaslatokat egyszerűen le lehet szavazni, és ezáltal létező problémák egy rövi d szavazási procedúrát követően nem létezőkké válhatnak. (19.40) Például az államháztartási törvény egyértelműen rögzíti azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén pótköltségvetést kellene készíteni. Ez alól a kötelezettség alól egy egyszerű szava zás mentesítheti a mindenkori kormányt, azaz hiába javasolná a Számvevőszék ilyen esetekben a pótköltségvetés benyújtását, ez a mindenkori parlamenti többség ellenében meddő próbálkozás lenne. A mai formájukban feleslegesek a pótköltségvetésre vonatkozó el őírások, mert nincs olyan elfuserált költségvetés, amelyet a mindenkori parlamenti többség ne mentesítene a pótvizsga alól. Szinte kínálkozik a megoldás, ami az lehetne, hogy a pótköltségvetés benyújtása törvényi feltételeinek beérése esetén csak valamilye n minősített többség mentesíthetné a pénzügyi tárcát a pótköltségvetés elkészítése alól. Mondanék egy másik példát is. Már egy évtizede az Állami Számvevőszék folyamatosan sérelmezi - és magunk is többször elmondtuk ezt , hogy a zárszámadás előterjesztésé vel egyidejűleg az állam nem számol el az állami vagyon sorsának alakulásáról. A települési önkormányzatok komoly szankciókkal számolhatnak, ha elkövetik ezt a mulasztást, de az államnak nem kell ilyen szankcióval számolnia, mert a mindenkori parlamenti tö bbség vita esetén felmentheti az adott pénzügyminisztert a törvényi kötelezettsége alól. Már eljutottunk oda, hogy senki sem vitatja az állami vagyon sorsának elszámolásával kapcsolatos mulasztásokat, mert semmilyen következménye nincs ennek a mulasztásnak . Az a helyzet alakult ki, hogy az állami vagyon gazdátlansága politikai kérdéssé vált és nem büntetőügyivé. Azaz még a bíróság elé sem lehetne idéztetni az államháztartási törvény megsértésében bizonyíthatóan vétkes aktuális pénzügyminisztert. El kellene talán azon gondolkodni, hogy helyese a jelenlegi parlamenti viszonyulás az Állami Számvevőszék által feltárt visszásságokhoz. Szinte bizonyosra vehető a válasz, hogy a jelenlegi eljárás nem szolgálja az ország érdekeit. El lehetne azon gondolkodni, hogy a z egyértelműen törvényt sértő, azaz a Számvevőszék által is kifogásolt problémás eseteket ne lehessen egyszerűen többségi szavazás révén nem létező problémának tekinteni, hanem ha nem is a minősített többség, de egy 5560 százalékos többség jóváhagyását ke llene megszerezni. Ha ebben a kérdésben nem egyezik meg a tisztelt Ház, akkor az Állami Számvevőszék változatlanul gyenge jogosítványokkal ellenőrizheti az államháztartás rendjét. Ezeket a gondokat orvosolni módosító indítványokkal - különösen ellenzékből - hiábavaló próbálkozás volna. Rövid hozzászólásommal csak jelezni kívántam, hogy abban bízom, hogy a szükség majd törvényt bont, és sikerül majd előbbutóbb a parlamenti többség segítségével megerősíteni az Állami Számvevőszék jogosítványait. Köszönöm a f igyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Államtitkár úr kíváne válaszolni. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelzésére:) Tisztelt Országgyűlés! Az általános vit át lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel részletes vitára bocsátásra és magára a vitára várhatóan későbbi ülésünkön kerül sor.
