Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2719 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmány ügyi bizottság többségi álláspontja szerint a többcélú kistérségi társulásokkal foglalkozó törvényjavaslat nem igényel kétharmados döntést sem a módosító indítványok, sem a törvény egésze tekintetében. Ennek az az oka, hogy ez esetben egy, az önkormányzati törvényt végrehajtó törvényről van szó, ráadásul olyan törvényről, amely nem korlátoz alapjogot. Tehát nem arról van szó, hogy ez a törvény az önkormányzatok társulási alapjogát bármilyen formában is érintené, módosítaná, korlátozná, hanem csak egy új tár sulási formát vezet be. Ebben az esetben tehát megjelenik egy új intézményrendszer, amely eltér az 1997. évi CXXXV. törvényben meghatározott társulási típusoktól, azonban ennek a típusnak a megvalósítása, létrehozása minden egyes kistérségben nem kötelező. Abban az esetben igényelne kétharmadot ez a törvényjavaslat, illetve annak módosító indítványai, ha ezeket az intézményeket a 168 kistérségben létre kellene hozni. Erről azonban nincs szó. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az alkotmány ugyan k imondja, kétharmados törvény szükséges ahhoz, hogy önkormányzati alapjogot korlátozzanak - itt egyébként nem ez a helyzet , azonban az Alkotmánybíróság úgy értelmezte ezt a szakaszt, hogy ez nem követeli meg minden egyes esetben akár alapjognak is kétharm addal történő korlátozását, nem hatásköri szabályként értelmezte az Alkotmánybíróság ezt az alkotmányos rendelkezést. De - mint ahogy az előbb már jeleztem - ebben az esetben nem erről van szó, nem érint alapjogot, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a v égrehajtó törvény megalkotása egyszerű többségi döntéssel is lehetséges. Kétségtelen, hogy 1990ben térhetett volna a magyar parlament más útra is. 1990ben valóban kétharmaddal fogadta el a magyar parlament az 1990. évi LXV. törvényt, és akkor nem születe tt semmilyen döntés arról, hogy a további, önkormányzatokat érintő törvényeket milyen többséggel kell elfogadni. (18.30) 1990 késő őszén azonban a parlament feles döntéssel fogadta el a köztársasági megbízottakról szóló 1990. évi XC. törvé nyt, s amikor a Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánybíróságnál megtámadta ennek a törvénynek az elfogadását, akkor az Alkotmánybíróság kimondta azt, amire korábban már utaltam, hogy végrehajtó törvények esetében kétharmadosság követelménye nem áll fen n. Az a törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, egyetlenegy rendelkezését nem módosítja az önkormányzati törvénynek, nem tartalmaz olyan tárgyat, amely az önkormányzati törvényben szerepelne. Vitathatatlan, hogy egy adott témakört részletesebben szab ályoz, azonban erre számos más példa volt, nemcsak az előbb említett 1990. évi XC. törvény, hanem ugyanilyen volt a hatásköri törvény, az 1991. évi XX. törvény, ugyanilyen volt az önkormányzati vagyonátadási törvény, az 1991. évi XXXIII. törvény, és ugyani lyen volt - mint erre az előbb már utaltam - az önkormányzati társulásokról szóló 1997. évi CXXXV. törvény is. Mindezek következtében az alkotmányügyi bizottság többsége azt az álláspontot foglalta el - mint előbb már jeleztem , hogy nem szükséges kétharm ad sem a módosító indítványok, sem pedig a törvény egészének elfogadásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismertetője Répássy Róbert úr, a Fidesz képviselője. DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a z alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban elhangzott érvek szerint az alkotmányügyi bizottság ellenzéki tagjainak álláspontja szerint a törvény bizonyos részei kétharmados többséget igényelnek. Az alkotmány 44/C. §a szerint a helyi
