Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - Az Országgyűlés elnökének felszólalása: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2697 Kérdezem önöket, részletes vitára bocsátjáke az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló T/9588. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az O rszággyűlés 330 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 1 tartózkodással az előterjesztést részletes vitára bocsátotta. Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérdezem önöket, részle tes vitára bocsátjáke az európai részvénytársaságról szóló T/9445. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 199 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 132 tartózkodás mellett az előterjesztést részletes vitára bocsátotta. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Kérdezem önöket, részletes vitára bocsátjáke a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/9698. számú törvényjavasla tot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 334 igen, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta a javaslatot. Az Országgyűlés elnökének felszólalása: ELNÖK (dr. S zili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! Köztársasági Elnök Úr! Kedves Vendégeink! Sokszor elhangzott már, hogy Magyarország történelmi időszakot él át. Most sem mondhatok mást, hiszen úgy vélem, olyan fordulóponthoz érkeztünk, amelynek jel entősége - talán nem túlzás ezt kijelenteni - államalapításunkhoz mérhető. Az Országgyűlés néhány pillanat múlva szavaz a csatlakozási szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, valamint politikai nyilatkozatot fogad el Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása alkalmából. Az uniós csatlakozás messze nem csupán gazdasági lehetőségeink bővülését jelenti. Taggá válásunkkal az ország integrálódik abba az euroatlanti gazdasági, politikai és intézményi rendbe, amelynek szabad akaratából mindig is részese kívánt lenni. Ahhoz, hogy most itt álljunk, immár valóban csupán egy apró lépésnyire az áhított tagságtól, komoly összefogásra volt szükség. (17.10) A csaknem másfél évtizedes céltudatos felkészülés, Magyarország polgárai és a rendszerváltás utáni valamennyi kormány együttes erőfeszítései végül közösen járultak hozzá ehhez a mostani sikerhez. Nem csupán Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű dátum május 1je. Történelmi pillanat ez valamennyi új tagország és régi uniós tagállam életében. A tör ténelem során sokan
