Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - Simon Gábor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Az uniós munkavállalás lehetőségeinek változásai” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SIMON GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2659 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 185 igen szavazattal, 112 nem ellenében, tartózkodó szavazat nélkül a miniszteri választ elfogad ta. Simon Gábor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Az uniós munkavállalás lehetőségeinek változásai” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Simon Gábor, az MSZP képviselője , interpellációt nyújtott be a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez, “Az uniós munkavállalás lehetőségeinek változásai” címmel. Simon Gábor képviselő urat illeti a szó. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország az európai uniós csatlakozás után a munkavállalás szabályozását részben a már meglévő kétoldalú államközi foglalkoztatási egyezmények módosításával kívánja szabályozni. A kétoldalú foglalkoztatási egyezmények előnye, hogy az ado tt tagállam munkáltatójának nem kell előre felmérnie, hogy az aktuális álláshelyet hazai vagy netán uniós munkavállaló alkalmazásával tudja feltölteni vagy nem. A foglalkoztatási egyezményekbe foglalt foglalkoztatási, valamint munkavállalással kapcsolatos feltételek minden esetben igen körültekintően kerülnek meghatározásra, ebből következően általános tapasztalatként az vehető észre, hogy a magyar munkavállalók nem minden esetben használják ki az előzetesen meghatározott kvótaszámokat. A Foglalkoztatáspoli tikai és Munkaügyi Minisztérium a Külügyminisztériummal közösen folyamatosan figyeli, hogy az uniós tagállamok milyen lehetőségeket biztosítanak a magyar munkavállalóknak a májusi csatlakozás után. A kétoldalú tárgyalásokon a kormány továbbra is arra törek szik, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel vállalhassanak munkát a magyar munkavállalók az Európai Unió országaiban. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munk aerő piacra jutását. Az átmeneti időszak első két évében a tagállamok továbbra is a saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. A jelenlegi munkavállalási lehetőségekhez képest ugyan a legtöbb tagállam bővítést tervez, ám ez nem az elvárt mértékben tör ténik. Tudomásom szerint az elmúlt egy, illetve másfél évben több olyan találkozóra és tárgyalásra is sor került a jelenlegi tagállamok munkaügyi minisztereivel, ahol honfitársaink munkavállalási lehetőségeinek alakulása volt a fő téma. Legutóbb a hazánkba látogató holland munkaügyi miniszterrel történtek egyeztetések, ugyanígy a német államfő magyarországi látogatásakor is szóba került, de ez a kérdés felmerült az európai uniós megbeszéléseken, egyeztetéseken is. Az elmúlt héten a magyar kormány - élve a v iszonosság elvével - védintézkedéseket léptetett életbe. Ezt is figyelembe véve kérdezem tehát a miniszter úrtól, hogy a kétéves korlátozás mit jelent pontosan a gyakorlatban, valamint azt, hogy a tagországokkal milyen megállapodások születtek a munkaerő s zabad áramlására vonatkozóan. Miniszter úr, várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Az interpellációra Burány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter válaszol. BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és mun kaügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Való igaz, hogy miközben a munkaerő szabad áramlása az Európai Unió egyik alapelve, a következő hét évben
