Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2607 A helyzet az, hogy ha jól emlékszem, a környezetvédelmi bizottság ülésén mondta azt az előttem szóló Pap János képviselő úr, h ogy ez a törvényjavaslat olyan, mint a diákcsemege, az ő véleménye szerint: látványos dolog, de amikor az ember elkezdi enni, akkor kiderül, hogy ez vagy az avas benne, és már nem jó. Nem gondolom, hogy ez így lenne, de hogy a képviselő úr által, illetve - az eddig megismert ellenzéki véleményekről beszélhetek általában - az ellenzék által elmondottak engem emlékeztetnek a diákcsemegére, az bizony így van, mert abban sok minden van, egymással nem összefüggő dolgok. Így például rácsodálkozhatunk arra, hogy a z önkormányzati bizottság fideszes képviselője, aki az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményét ismerteti, ő az önkormányzati bizottság ellenzéki kisebbségi véleményének ismertetésekor többször elmondja azt, hogy bizony, EUjogharmonizációs szempontbó l fontos passzusok vannak ebben a törvényjavaslatban. Én nem számoltam hat után, hogy Pap János tizenöt perc alatt hányszor mondta el azt, hogy ennek a törvénynek nem az alapvető célja az EUjogharmonizáció és nem ezt célozta meg, mert igazából hat után má r nem tartottam érdemesnek számolni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy ez itt korábban elhangzott a vitában, két törvényt módosít, a környezet védelmének általános szabályairól, illetve a természet védelméről szóló törvényt. Ha megnézzük azt, hogy a tények szerint mi indokolja a törvények módosítását, akkor el kell azt mondani, hogy az Európai Közösség tervek és programok vizsgálati irányelvét 2004. július 21. előtt a tagállamoknak a nemzeti jogba át kell ültetniük. Tehát a Pap képviselő úr által elm ondott véleménnyel ellentétben igenis nagyon konkrét és nagyon komoly jogharmonizációs kényszer van. A tervek és programok vizsgálati irányelvet azzal a céllal alkották meg, hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést a környezeti szempontoknak a környezetr e jelentős hatást gyakorló tervek, illetve programok kidolgozásának és elfogadásának folyamatába történő beillesztésével. Ha megnézzük azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a környezet védelméről szóló törvényt hogyan módosítja, akkor talán a legfont osabb két dolgot kiemelni, amelyről itt a vitában már korábban esett szó. Az egyik a környezeti vizsgálat kereteinek megteremtése, a másik pedig a vitában többször előkerült zajcsökkentés kérdése. A környezeti vizsgálat bekerülése a magyar környezetvédelmi jogba egy új jogintézményt jelent: a környezeti vizsgálat az új szabályozás hatálya alá tartozó, ahogy a törvény szövege fogalmaz, várhatóan jelentős környezeti hatású tervek és programok kidolgozási, egyeztetési és jóváhagyási folyamatába fog illeszkedni . Ezzel kapcsolatban az előttem szóló Fideszvezérszónoknak meglehetősen sarkos álláspontja az volt, hogy ez az új környezeti vizsgálat, mint új jogintézmény, ez a meglévő, a magyar környezetvédelmi jogban erre vonatkozó más jogintézmények felpuhításával l enne egyenlő. Tudjuk azt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat rendszere 1995 óta, illetve ezt követő és ezt megelőző kormányrendeletekben már ismert volt. Az az irányelv, amelynek a bevezetését ez a mostani törvényjavaslat megcélozza, e közé a két rends zer közé illeszthető, ékelhető. Itt nem arról van szó, hogy felpuhítás történne, nem arról van szó, hogy megszűnne egy már létező jogintézmény, hanem arról van szó, hogy megjelenik egy új jogintézmény, egy olyan, amely azokban az esetekben, amelyekben nem normatív szabályozás történik, tehát nem törvényjavaslat, nem rendeleti szabályozás vagy nem egy konkrét beruházás egyedi környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozik, amikor is a hivatkozott környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni, hanem programok, tervek, átfogó koncepciók környezeti értékelését, környezeti hatásainak a vizsgálatát célozza meg. Ez egy olyan intézmény, amely jelen idő szerint hiányzik a magyar jogrendszerből, tehát ennek a beillesztése nem felpuhítja a vonatkozó hatályos magyar jogre ndszert, hanem kiegészíti, ha tetszik, cizellálja. Ez nagyon fontos ügy, gondoljunk konkrét példákra. Hosszan lehetne ezeket sorolni, nekem most csak egy jut az eszembe: nem is olyan régen interpelláltam az informatikai és hírközlési miniszter urat a posta átszervezésének ügyében, és most, ha erről a törvényjavaslatról beszélgetünk, akkor eszembe jut az, hogy adott esetben, ha néhány évvel ezelőtt létezett volna már hasonló jellegű jogintézmény a magyar jogban, akkor könnyen lehet, hogy nem fordulhatott vol na elő vagy nem fordulhatott volna elő olyan könnyen az, ami megtörtént az előző kormányzati ciklus ideje alatt. Arra
