Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2584 tehát sem a társasági törvényt, sem az eljárási értelemben vett cégeljárási törvényt, hanem c sak azokat a szakaszokat érinti, amelyek okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy ez az európai részvénytársasági normákkal szinkronba kerülhessen. Legalább ennyire jellegzetessége, illetőleg jellemzője a törvényjavaslatnak az, hogy milyen jelentőséggel bír a ha zai gazdasági szereplők részére. A költségvetési bizottság előadójának hozzászólásából is kitűnt, és ezt csak megerősíteni tudom, az európai részvénytársaság jelentősége, hogy megteremti a tőke szabad áramlásának szabályait, megteremti a magyar gazdasági v állalkozók részére azt, hogy ugyan kiegészítő formáját tekintve mint európai részvénytársaság, de mégis megfelelő jogi feltételrendszerek keretében tudjanak részt venni abban a gazdasági versenyben, abban a gazdasági kihívásban, amit az Európai Unió velük szemben támaszt. Jelentősége még a törvényjavaslatnak, illetőleg jelentősége lehet, bár ahogy mondottam, ebben a formájában csekély mértékben érinti a belső, jelenleg hatályos jogi normákat, hogy mégis visszahat, illetőleg visszahathat rájuk; olyan értelem ben, hogy ösztönzőleg hathat arra, hogy a társasági törvény, illetőleg a cégeljárási törvény felülvizsgálata, ami ismereteim szerint jelenleg is tart, és bizonyos szintet a szabályozás mértéke már el is ért, ennek során megfelelő tapasztalatokat szerezhess en a magyar jogalkotó a tekintetben, hogy a belső jogi normákat is olyan összességében tudja újraszabályozni, amennyiben az szükséges, hogy az a közösségi joggal mindenféleképpen összhangban álljon. Jelentősége a törvényjavaslatnak továbbá az, és itt kifej ezetten a törvényjavaslat második részére kell utalnom, hogy új szabályokat tartalmaz a munkavállalók döntéshozatali eljárásban történő részvételére. A magyar munkavállalóknak, a magyar munkavállalók érdekképviseleti szerveinek az európai uniós csatlakozá st követően fel kell készülniük arra, hogy a munkavállalói jogérvényesítés, az érdekvédelem nemcsak hazai belső szabályokat követel meg, hanem, ha úgy tetszik, határon átnyúló formákban is el kell érni azt, hogy a munkavállalók megfelelő jogi védelemben, i lletőleg megfelelő döntéshozatali vagy részvételi helyzetben legyenek az egyes gazdasági társaságok, jelen esetben az európai részvénytársaság működése tekintetében. Tehát ez ilyen értelemben kihívás a munkavállalók és kihívás a munkavállalók érdekképvise leti szervei tekintetében is. Őszintén remélem, hogy ezt kellő mértékben tudják majd teljesíteni az elkövetkező időn belül. Néhány gondolat még zárásként azokról a kihívásokról, amelyek legalábbis jogi, illetőleg egyéb vonatkozásban mind a jogalkotót, mind a jogalkalmazó szerveket érintik a törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt, ahogy említést nyert, egy tipikus közösségi jogi termékről van szó, és ahogy államtitkár úr is említette, ennek hatálybalépési idejét, a közösségi jogi normákkal összhangban, 2004. o któber 8ig kell megalkotnunk. Ez egyben elegendő és szükséges idő kell hogy legyen arra is, hogy a törvény alkalmazásában részes jogalkalmazó szervek, adott esetben a cégbíróságok, illetőleg azok a személyek, akik az európai részvénytársaság alapításában részt vállalhatnak, mint például az ügyvédek vagy a közjegyzők, megfelelően föl tudjanak készülni arra, hogy ezeket a szabályokat alkalmazni tudják. Tehát úgy érzem, hogy itt akár az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, akár az egyes szakmai kamaráknak , tehát az ügyvédi kamarának és a közjegyzői kamarának megfelelő feltételeket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az egyes jogalkalmazó szervek megismerjék azokat a közösségi jogi normákat, amelyek az európai részvénytársaságra vonatkoznak. Mindenki tisztában l egyen azzal, hogy miként kell cselekednie akkor, amikor Magyarországon egy európai részvénytársasági cégformát valaki a cégbíróságon be akar jegyeztetni. Már szóltam róla, de ismételten csak megemlíteném, hogy jó hatással lehet a törvény, illetőleg a törvé ny mögött álló közösségi jog arra, hogy a belső jogi normarendszer, tehát a társasági törvény, cégeljárási törvény, illetőleg az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, a szükséges soron következő felülvizsgálatok során olyan irányú módosítást kapjanak, ame ly alkalmas arra, hogy még inkább szinkronba kerüljön a közösségi joggal, és ezzel is segítsék azt, hogy a magyarországi vállalkozások az európai uniós gazdasági kihívásban eredményesen és hasznosan tudjanak működni az őket ért kihívások tekintetében is.
