Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2582 megteremtését célozza. A javaslatnak azonban nemcsak a Magyarországot terhelő jogharmonizációs kötelezettség telje sítése miatt van jelentősége. A hatékony és rugalmas szabályok elfogadása kedvező hatással járhat a tagállamok közötti kereskedelemben kiemelkedő szerepet játszó vállalkozások Magyarországon történő letelepedésére, így tőkebevonására és munkahelyek teremté sére is, amely egyértelműen jelentős tényező. A nemzeti szabályozás tehát ez esetben versenyképességi tényező, amely egyúttal hasznos, a hazai társasági jog tartalmát befolyásoló tapasztalatokkal szolgálhat a jövőre nézve. Tisztelt Országgyűlés! Kérem önök et, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, az alkotmányügyi bizottság részéről kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) A bizottság ugyanis előre nem jelezte, de most sem kíván szólni. Viszont a költségvetési bizottság adott előadót, Molnár Albert képviselő úr személyében. Öné a szó. MOLNÁR ALBERT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság április 1jei ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. 17 igennel, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette. A kö ltségvetési bizottság nagyon fontosnak minősítette az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mivel alapvetően a magyar gazdaságot be kell integrálni az európai uniós gazdasági vérkeringésbe. Az európai uniós szabadságjogok, alapelvek, mint a személyek, áruk vag y a tőke szabad áramlása, megkövetelik azt, hogy országhatárokon átnyúló szabályozás valósuljon meg a gazdaságban. Hosszas vitát folytatott a bizottság a törvényjavaslatról. Én csak néhány főbb elemét szeretném ennek kiemelni. A törvényjavaslat két részből áll alapvetően. Az egyik az, amely megteremti a magyarországi székhelyű európai uniós részvénytársaság alapításának és működésének jogi kereteit. A második rész, amely szintén nem kevésbé fontos, és egy picit új is nekünk, szabályozza a munkavállalói rész vétel európai uniós joggal harmonizált szabályait. Az Európai Unió Tanácsa rendeletének 1. cikke határozza meg azokat a jellemzőket, amelyek az európai részvénytársaságot jellemzik. Ezek: jogi személyiségű társasággal van dolgunk, alaptőkéje részvé nyekre oszlik, a részvényesek vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre ezek a társaságok, és ezek származtatott társaságok, tehát magánszemélyek ilyet nem alapíthatnak. Alaptőkéje minimum 120 ezer euró, tehát hozzávetőleg 30 millió forint alaptőkével lehet ezeket alapítani, és ha valamely uniós tagország speciális tevékenységet folytató társaságánál a nemzeti szabályozás magasabb értéket állít fel, akkor ez a magasabb érték, ez a ma gasabb nemzeti mérték vonatkozik az alapításnál; például a hitelintézeteknél eltérő a szabályozás. A közösségi rendeletek jogi természetéből adódóan ezekre az a jellemző és az a fő szabály, hogy automatikusan az adott nemzeti jogrendszer részévé kell hogy váljanak, azonban a 9. cikk meghatározza a többszintű szabályozást és az ebből származó jogalkotási feladatokat, amelyeket a törvényalkotók vegyesen alkalmaztak ennek a törvénynek az elkészítésénél. A szabályozás első szintje a kötelezően beemelendő szabál yok. A második szintje, amikor az európai részvénytársaság alapszabályában rögzített bizonyos szabályokat rábíz a részvényesekre a jogszabály. A harmadik szint pedig az, amikor a tanácsi rendelet maga utal vissza a tagállam valamilyen törvényére, például a társasági törvényre. A törvényalkotás, amelynek során mi itt a magyar parlamentben ezt a törvényt tárgyaljuk, ennek a három módnak a keverékét tartalmazza. Még néhány gondolatot a számunkra a társasági jogba beillesztendő munkavállalók bevonásával kapcsol atban fontos irányelvről - amely céljában kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti hatáskörben,
