Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2580 NÉMETH ZSOLT jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, h ogy az alkotmányügyi bizottság 2004. április 19ei ülésén Dancsó József és más képviselők által benyújtott T/9618. számú, a tagi kölcsön igénybevételének feltételeiről szóló törvényjavaslat, továbbá Pettkó András képviselő, MDF, T/9782. számú, a büntető tö rvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, és az európai integrációs ügyek bizottsága 2004. április 19ei ülésén Áder János képviselő, Fidesz, T/9715. számú, M agyarország európai uniós csatlakozása alkalmából elfogadandó politikai nyilatkozattervezet tárgysorozatbavételét elutasította. Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/9445. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/9445/13. számon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós ta gságunk elnyerésével a magyar jogtörténetben, a magyar jogalkotásban is egy alapvetően új korszak kezdődik. Az elmúlt években, évtizedben született jogszabályok jelentős hányada a közösségi jogi normák hazai jogba történő átültetését célozta. Ezt hívjuk, h ívtuk jogharmonizációnak alapvetően. Az e körbe tartozó jogalkotói munka többségének elvégzése Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételét képezi, más törvényjavaslatok azonban már a tagsággal járó jogharmonizációs feladatok teljesítésé re irányulnak. Ez utóbbiak közé tartozik az európai részvénytársaságról szóló előttünk fekvő törvényjavaslat. A javaslat az európai részvénytársaság statútumáról szóló, a Tanács 2157/2001. EKrendeletéhez kapcsolódó kiegészítő szabályokat, valamint a munka vállalói jogokat szabályozó 2001/86. EKirányelv átültetéséhez szükséges belső jogi normákat tartalmazza. A közösségi jogszabályokat az Unió minden jelenlegi és jövendő tagállamában 2004. október 8ától kell majd alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! Az európ ai részvénytársaság egy új társasági forma megjelenését jelenti a magyar jogrendszerben. E társaság létezése nem a hazai, hanem a közösségi jog rendelkezésein alapul, létrehozásának, megszűnésének, működésének alapvető szabályait tanácsi rendelet írja elő. A közösségi szintű szabályozás jelentősége, hogy a részvénytársaság az Európai Unió valamennyi tagállamában, legalábbis a legfontosabb társasági jogi kérdésekben közel azonos szabályok szerint működik, és a nemzeti jogok alapján létrejött társaságoknál jó val egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet. E formában tehát a vállalkozások nagymértékben képesek kihasználni a belső piac által nyújtott lehetőségeket, illetve maguk is hozzájárulnak a belső piac egységének erősítéséhez. Az európai részvénytársaság statútumáról szóló rendelet szerint a társaság részvénytársaságok egyesülése, holdingtársaság vagy leányvállalat alapítása, továbbá átalakulás útján jöhet létre. Alapítása tehát származékos, csak a tagállamokban működő gazdasági tá rsaságok hozhatják létre. A társaság szervezeti felépítésének megválasztását a rendelet az alapítók döntésére bízza, tekintet nélkül arra, hogy az európai részvénytársaság tervezett székhelye szerinti tagállam joga az igazgatóság, felügyelőbizottság létreh ozatalát egyaránt igénylő dualista vállalatirányítási rendszert vagy az egységes igazgatótanácsi vezetést előíró monista rendszert részesítie előnyben. Az európai
