Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HARRACH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
258 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Lasztovicza Jenő fideszes képviselőnek. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm. Elé g szomorú és érdekes volt ez a mai vita, mert önöktől talán most a legutolsó felszólalásban lehetett hallani valami javaslatot, hogy a gazdaságpolitikával kapcsolatban mit kellett volna vagy kellene csinálni, hiszen a mai beszélgetés nagy részében csak vis szamutogattak és a múltról beszéltek. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ez azt jelenti, ha a múltról beszéltek, hogy a jelenben és a jövőben sincs alternatívájuk abban, hogy ezt a nehéz sorsú gazdaságot hogyan lehetne kihúzni a gödörből. Hiszen László Csaba volt pénzügyminiszter is már azt mondja, hogy a 10 millió lakosnak fejenként 1 milliós adóssága van, amit az önök kormánya elég rendesen megfejelt, hiszen másfél év alatt, ahogy elhangzott itt az országértékelő beszédekben, közel 600 ezer forinttal t erhelték meg a hitelfelvételeikkel a magyar lakosságot. Úgy gondolom, ma erről is szólnia kellett volna az önök képviselőinek és a kormány tagjainak, hogy ezt hogyan lehetne feloldani, hiszen ha önök is olvasták az újságot és az országértékelést, Magyarors zág hitelbesorolása eléggé leromlott. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra jelentkezett kétperces időkeretben Harrach Péter képviselő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. HARRACH PÉTER (Fide sz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről szintén egy befejező gondolatsort szeretnék mondani. Ha jól figyeltünk, talán elhangzott egyegy mondatban az, amire ma itt számítottunk, hogy nehéz helyzetben vagyunk, keressük a megoldás t. Az egyik képviselőtársunkat hadd idézzem, aki azt mondta, hogy értsünk egyet, majd kijavította magát: értsenek egyet velünk! Ez a különbség a kétféle megoldás között: próbáljuk megkeresni a megoldást, vagy legyetek szívesek egyetérteni velünk. Úgy gondo lom, hogy ebben a vitában nem a melldöngetésnek lett volna itt a helye, hanem a probléma megrajzolásának, annak megoldási javaslatait kellett volna előterjeszteni. A gazdaság helyzete maga után vonja a társadalom szomorú helyzetét is. Nekünk, talán egy más ik vitában arra kellene majd keresni az alkalmat és a megoldást, hogy hogyan lehet a nehéz helyzetbe került magyar társadalmon javítani. Ez a kilábalást mutató néhány gondolat, ami elhangzott, úgy érzem, még nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalom szom orú helyzetén is megpróbáljunk javítani. Ez a jövő feladata lesz. Az ellenzék természetesen a maga részéről mindent megtesz arra, hogy megtaláljuk ezeket a kivezető utakat. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétper ces, valójában ennél rövidebb időkeretben megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Reménykedve jöttünk ide a mai napra a kormánypártok által össze hívott rendkívüli ülésre megvitatni azt, hogy mi módon dolgozhatunk felelősen a magyar gazdaságért. Nagyon szomorú vagyok, ugyanis a lózungokon kívül semmit nem hallottunk, így nem kaptunk választ számtalan olyan, az embereket foglalkoztató kérdésre, amire választ vártunk volna. Hogy mennyire nem vették komolyan a mai ülésnapot az előterjesztők, nem mutatja más, csak az, hogy a zárórára az MSZP frakciójából közel húsz képviselő gyűlt össze. (Közbeszólások az MSZP soraiból: És nyolc fideszes! - És hány fides zes? - Keller László
