Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 19 (142. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az oktatási miniszterhez - “Hogyan alkalmazkodik közoktatásunk az Unióba történő belépésünket követően kialakult helyzethez?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
2526 Kö szönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az azonnali kérdések órája sajátos parlamenti műfaj, nem teszi kötelezővé, hogy előre szóljunk, mi lesz a kérdés tartalma. Az elmúlt héten mégis felhívtam államtitkár urat és a minisztérium több tisztviselőjét, u gyanis nem akartam, hogy alkalmi rögtönzött válasz szülessen ebben a rendkívül fontos és lényeges kérdésben. Azt tapasztalom, hogy bizonytalanság uralkodik a hazai és a határon túli magyar közvéleményben arra nézve, hogy milyen feltételekkel használhatják a csatlakozást követően az uniós nem magyar állampolgárok a hazai közoktatási rendszert. Milyen előjellel és milyen tendenciák mentén alakítja át a határ menti települések helyzetét Magyarország és a szomszédos országok küszöbön álló európai uniós csatlako zása? Milyen mértékben alakul át az oktatás rendszere? Hogyan változnak a határ két oldalán működő magyar nyelvű oktatásinevelési intézmények kapcsolatai a csatlakozást követően? Hiszen valószínűsíthető, hogy nagy számban érkeznek majd Magyarországra munk avállalás céljából például Dunaszerdahelyen vagy Párkányban élő magyarok. Milyen feltételekkel járathatják itt iskolába a gyermekeiket? Vajon minden megkötés nélkül bármelyik óvodába vagy általános iskolába beírathatják őket, ahol felvételi lehetőséget kín álnak? Automatikusan az a tagállam fedezi a nevelés és az oktatás költségeit, amelyiknek a területén van az iskola? Az önkormányzat megkapja a normatív támogatást? Több határ menti település iskolaigazgatójának jelezték a határ túloldalán élők, hogy az uni ós csatlakozást követően szívesebben járatnák a gyermekeiket magyar iskolába, hiszen gyakran még kerékpárral is csak néhány perc az iskola és a lakóhely közötti távolság. Várom államtitkár úr válaszait, és azt követően még lesz néhány kérdésem. Köszönöm sz épen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. A kérdésre Szabados Tamás államtitkár úr válaszol. SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy megtisztelt azzal, hogy előre jelez te a kérdéseit, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy ebben a kérdésben az oktatás valamennyi részvevője tisztán lásson. Hadd ismertessem a pontos jogi helyzetet. A közoktatásról szóló törvény 110. §a alapján nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal az onos feltételekkel veheti igénybe a közoktatás által nyújtott minden szolgáltatást, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú, illetve szülőj ével együtt tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú. (16.10) Ebből következik, hogy az iskolába beiratkozhat az, aki nem tartozik az előzőekben felsorolt kategóriákba, de az előbbiekkel ellentétben utána a fenntartó nem kaphat normatív hozzájárulást. T ehát csak az előbb felsoroltakra kap normatív hozzájárulást a fenntartó. Viszont bárki olyan is beiratkozhat, aki ennek nem tesz eleget, illetve e kategóriákon kívül van, mert ezt nem lehet megtagadni, de a fenntartó utána nem kaphat normatív hozzájárulást , ezért előírhat a részére fizetési kötelezettséget. Így például, ha a határon túl élő tanuló átjár magyar iskolába, akkor azt csak fizetési kötelezettség mellett teheti. Nem változtat ezen a tényen például az sem, ha valamelyik szülője az országban dolgoz ik. Más lesz a helyzete azonban, ha bármelyik szülője az ország területén él, például tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mert ez megint egy más kategória. Értem a kérdése mögött rejlő aggodalmat, osztozom ebben; nem lehet célunk az, hogy elszipkázzuk a határon túlról ezekből az iskolákból a gyerekeket, azt szeretnénk, ha szülőföldjükön boldogulnának. De majd folytatom. Köszönöm szépen.
