Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 19 (142. szám) - Szalay Ferenc (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “A jóléti rendszerváltás két éve elkerüli a közszolgálati munkavállalókat; avagy miként próbál meg segíteni a kormány a pedagógusokon, egészségügyi és szociális ágazatban dolgozókon?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2504 kirakatpolitizálást folytat, szólamokban az emberek érdekeire hivatkozik, ténylegesen pedig súlyos g azdaságpolitikai baklövéseit velük fizetteti meg. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem: mikor emelkedik a köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményalap? Mikor akar a kormány ténylegesen segíteni a bérből és fizetésből élőkön? Miért akarják azokat lejáratni, becsapni és ellehetetleníteni, akik kapcsolatban vannak, oktatják, nevelik, gyógyítják a társadalom jelentős részét? Miért az önkormányzatokkal fizetteti meg a kormány saját vállalásait? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellen zéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Veres János államtitkár úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képv iselő Úr! A képviselő úr által fölvázolt helyzetnek azért a valóság egy picit ellentmond. Ellentmond abból a szempontból, hogy ön arra hivatkozik, hogy 2002ben mennyi is volt az az összeg, amit átvehettünk talált pénzként. Azt kell mondjam, hogy a kormány átadásátvételi jegyzőkönyvei elég precízen és pontosan rögzítették azt, hogy mennyivel magasabb költségvetési hiány várható a 2002. évre, mint amennyi eredetileg tervezve volt a költségvetésben. Ezt természetesen az átadó miniszter, Varga Mihály is aláír ásával látta el, így azt gondolom, ebben talán nem lesz közöttünk nagy vita. Sajnos ettől sokkal több lett a 2002. évi költségvetési hiány, hiszen olyan tételek is előkerültek a kormányváltást követően, amelyek az akkori jegyzőkönyvekben nem szerepeltek, a zonban a magyar EUcsatlakozás elősegítése érdekében a korrekt elszámolásokat meg kellett valósítanunk. (14.50) A másik tételben sincs igaza képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy a 2002t követő idő szakban nem emelkedtek ezen rétegeknek a bérei. Úgy vélem, hogy Magyarországon a sok évtizeddel ezt megelőzően soha nem volt mértékű 50 százalékos közalkalmazotti béremelést így utólag, másfél év távlatában sem illik senkinek lekicsinyelnie. Úgy gondolom, nem célszerű az, ha ezt kevésnek tartjuk. Tekintettel arra, hogy az infláció az azt követő időszakban sem volt magas, hiszen az éves inflációs mérték 5 százalék körüli értéken alakult ebben a periódusban, ezért nyilvánvalóan jelentős reálbérnövekedési és reáljövedelemnövelési hatásuk is volt az akkori bérintézkedéseknek. Képviselő úr pontosan tudja, hogy ezen intézkedések 2002. évi hatását pontosan tartalmazta a 2002. évre módosított költségvetés, és 2003ra a szükséges fedezetet a költségvetés azon önkor mányzatoknál is biztosította az úgynevezett bérhikis keret intézményesített rendszerén keresztül, akiknél nem volt meg a teljes fedezete. A jelenlegi helyzetben pedig azt tudom mondani képviselő úr kérdéseire, amelyeket a jövővel kapcsolatban tesz föl, hog y a 2005. évi béremelések mértékénél ez a kormány, tárgyalva a munkaadók, munkavállalók szervezeteivel, tárgyalva az önkormányzati érdekképviseletekkel is, pontosan be fogja tartani azt az ígéretet, amit a kormányprogramban tett, nevezetesen, hogy a társad almi össztermék bővülésével arányosan fogja tudni növelni a következő évben is a közszférában foglalkoztatottak bérét. Ebből következően tehát sem fedezet nélküli bérkiáramlásra nem fog sor kerülni, sem pedig alul nem fogja múlni ezen szférában foglalkozta tottak béremelkedése a társadalmi átlagot. Az előző két évben egyébként a Magyarországon bekövetkezett bérnövekedések aránya, tehát a 2002. és a 2003. évi bérnövekedések egyesített és összesített aránya a 24 százalékot reálbérnövekedésben meghaladta. Ettő l valamivel magasabb volt a közszférában foglalkoztatottak reálbérnövekedése. Így azt gondolom, hogy amit a kormány a 2002. évi bérnövekedésekben teljesített, és 2003ban is biztosította ennek forrását - nincs oka szégyenkezni. Meggyőződésem szerint 2004re, a közalkalmazottak érdekegyeztető szervezeteivel kötött megállapodásunk tartalmának megfelelően biztosítani tudjuk az inflációval arányos bérnövekedés mértékét.
