Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 19 (142. szám) - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
2482 Ami pedig azt illeti, hogy mi történne akkor, ha mindenki ezt az utat választaná, akkor vissza lehetne kérdezni - egymás között persze : érdekünkben áll Irakot kiüríteni? Érdekünkben volna, ha ma a koalíció minden egyes tagja ugyanúgy nyilatkozna, hogy vonjuk vissza saját embereinket, és adjunk az E NSZnek tágabb szerepet? Az ENSZ csak a koalíció erőivel együtt lesz képes úrrá lenni a helyzeten, ha megfelelő politikai és végrehajtási akarat párhuzamosan van jelen Irakban. Éppen ezért az a meggyőződésünk, hogy miközben a magyar diplomácia ugyanúgy, mi nt az Európai Unió másik 24 országa, és most már fogalmazzunk úgy, hogy mind a 25 tag együtt, egyként lépünk fel azért, hogy megfelelő politikai erő álljon a fegyvereseink mögött, aközben azt mondja egyhangúlag: ha mindenki a passzív álláspontot vállalná m agára, azaz visszavonulna ebből a helyzetből, akkor ez humanitárius katasztrófát okozna a térségben. Mert a vita ma sajnos nem azon a térfélen folyik, amelyet jó szándékkal egyébként frakcióvezető úr is említett. A vita ma valóban két fél között folyik. Ne vezetesen: legyene béke Irakban, vagy megakadályozzuk mindenáron azt, hogy béke lehessen Irakban? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) (13.20) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tiszte lt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Géczi József Alajos frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “A rendszerváltozásról és a jövőről az Unió küszöbén” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm. Tisztelt Ház! A hét végén emlékeztünk meg Kecskeméten és Budapesten, a Villányi úton az 1989. április 15ei Reformműhely tanácskozásról. Természetesen egy társadalmipolitikai műhely ne m fékezheti magát, ezért a múlt dicsőségét felidézve a jelenről és a jövőről is beszéltünk. Akkor, 1989ben az egész ország lélegzetvisszafojtva figyelte ezeket az eseményeket. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nap előbbutóbb újra az egész ország történe lmi pillanata lesz. Csupán az a kérdés ma is és holnap is, hogy bele merünke nézni az akkori történelmi tükörbe. Elismerjüke az akkori haladó erők történelmi tetteit, vagy elcsaljuk egymás történelmét, és ezzel megvakítjuk önmagunkat é s nem utolsósorban a jelen generációit? '89 áprilisában kemény volt a helyzet. Kecskeméten Nyers Rezső és Pozsgai Imre bátor kezdeményezésére találkoztak ritka módon a reformpolitikusok, a politizáló értelmiség, valamint a frissen kivirágzott önszerveződő politikai mozgalom, a reformkörösök. Szándékuk volt, hogy megállítsák a visszarendeződés erőit, hogy rákényszerítsék az akkori hatalmat az akkor már megalakult Ellenzéki Kerekasztallal való konstruktív, alkotmányos tárgyalásra. A kecskeméti Reformműhely re formszocialistái elkötelezték magukat a többpártrendszer, a szabad választások, a piacgazdaság, valamint a világtársadalomba - akkoriban így mondtuk: világtársadalomba - való visszaintegrálódás mellett. Visszafordíthatatlanul le kell bontani a sztálini mod ellt, vissza kell emelni méltó helyükre a megtagadott polgári értékeket - mondtuk már '88 novemberében. '89 áprilismájusában a reformszocialisták eljutottak az azonnali és alkotmányos rendszerváltás programjához. Nem azért, mintha már korábban nem lett vo lna ehhez sokuknak bátorsága, hanem azért, mert az áprilisi szükségállapotötlet meghiúsítása után értek meg ennek a bel- és külpolitikai feltételei. A reformszocialisták természetesen már akkor is meg voltak róla győződve, hogy a demokratikus baloldal újj ászületése, valamint a demokratikus szocialista értékek történelmi rehabilitálása nélkül a polgári demokrácia nem teljesedhet ki. Akkor persze még nyitott volt a kérdés, hogy a demokratikus baloldalt önállóan hozzuk létre, vagy előbb lebontjuk az állampárt ot, a visszarendeződés akkori erejét. A szellem, a politika és a társadalmi öntevékenység azokban az években a baloldalon is, de a
