Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
2464 Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványo mat elfogadta. Kedves Képviselőtársaim! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén - a Házszabály vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás melyik pontjaihoz kívánnak hozzászólni. Mindezek alapjá n megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 15. pontjaira. Megadom a szót ötperces időtartamban Medgyasszay László képviselő úrnak, MDF. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 2. pontjához kívánok hozzászólni, amelyben azt javaslom, hogy a “termőföldnek nem minősülő ingatlanok” fogalomkörből vegyük ki a “tanya” mint ingatlan fogalmát. Ez számomra és a Magyar Demokrata Fórum számára azért fontos, mert úgy ítéljük meg, hogy a tanya, amely köré maximum 6 ezer négyzetméter termőföld is járulhat, több mint ingatlan, ez termelési funkciót is betöltő ingatlant jelenthet. Tehát úgy gondolom, hogy ezt ki kellene venni ebből a kategóriából. A bizottsági vita során is több támogatást kaptam ezzel kapcsolatban, bár az előterjesztő k épviselője más törvényhelyre hivatkozva azt állította, hogy ez most nem lehetséges. Én azt kértem, és kéri a bizottság túlnyomó többségében az előterjesztőtől, hogy vizsgálja felül ezt a törvényhelyet, és ha szükséges - ez már az én véleményem , akkor azo n is lehet módosítani. A másik pont az ajánlás 5. pontja, amelyben szeretném szigorítani a külföldi állampolgárok földtulajdonszerző képességét. A letelepedettség és az ittlakás két eltérő fogalom, tehát az, ha valaki három éve itt lakott, nem jelent bizto san letelepedési engedéllyel való ittlakást. A négypárti, de hárompártira sikeredett novemberi egyeztetés során kapott anyagban a tervezet 3. §ának 8/A. § (2) bekezdésénél még szerepel a c) pontban, hogy az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósá gi bizonyítványt be kell szerezni arról, hogy legalább három éve folyamatosan, jogszerűen - tartózkodási, bevándorlási, letelepedési engedély alapján - lakik Magyarországon a külföldi. (14.30) Ezt a megfogalmazást, illetve követelményt szeretném visszahozn i a törvénybe, hiszen abban az esetben, ha egy külföldi állampolgár három éve jogszerűen itt lakik, de nincs letelepedési engedélye, akkor azt most kell megkérnie, és az én javaslatom szerint csak három év múlva tud termőföldet vásárolni. Ha viszont a lete lepedési engedélyt nem írjuk elő, akkor a három éve való itt lakás és a letelepedési szándék kinyilvánítása alapján - ahogy azt a törvénytervezet tartalmazza - megkezdheti a földvásárlást. Ha az a szándék, amiről olyan sokat beszélnek politikusok, hogy a m agyar gazdák hátrányos helyzetét csökkenteni kell, akkor ezt a szöveget be kell iktatni, mert ezzel csökkenteni lehet. Az előterjesztő a bizottsági vita során arra hivatkozott, hogy a társulási szerződésben nem az a fogalom szerepel, hogy letelepedettség, hanem az, hogy három éve itt lakás. Ezzel kapcsolatban a szakértőnk megjegyezte, a társulási szerződés ezen fejezetének a bekezdése úgy kezdődik, hogy az egész társulási szerződés az Európai Megállapodás és a római szerződés alapján történik. A római szerz ődés, illetve az Európai Megállapodás a közösségi jogban egyértelműen arról beszél, hogy más tagállami ország állampolgára akkor szerezhet földtulajdont az érintett tagállamban, ha letelepedik, tehát a letelepedés mint kritérium szerepel az európai joganya gban. Azt gondoljuk, hogy ettől nem kell eltekinteni. Valóban komoly jogértelmezést jelent, a társulási szerződés jogértelmezését, hogy elfogadhatóe a letelepedettség előírása. A mi szakértőink szerint ez végrehajtható, átvihető anélkül, hogy a megállapod ás értelmét sértenénk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
