Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GÖNCZ KINGA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
2462 Itt ma sokszor elhangzott, hogy az időskori méltóság és időskori biztonság nagyon fontos. Talán, nem tudom, hogy elégszer elhangzotte, itt valaki hiányolta azt, hogy mi van az idősügyi törvénnyel, mi van az idősügyi chartával. Szeretném elmondani, hogy elkészült a kormányzati idősügyi cselekvési programnak az alapelvgyűjteménye, amin most mindegyik tárca dolgozik, a mi az aktív időskorról szól. Nagyon sok olyan dologról, amiről azt gondoljuk, hogy a nyugdíj mellett nagyon fontos az idős embereknek: az, hogy részt tudjanak venni a társadalomban megfelelő módon, hogy hallgassanak a szavukra, hogy elég kapcsolat legyen a generációk között, mindenféle szinten elég kapcsolat legyen; hogy részt tudjanak venni a kulturális életben, hogy ott tudjanak lenni mindenhol, tehát valóban aktívan lehessen megélni az időskort, egészségben és aktívan lehessen megélni az időskort. És azt szeretnénk, hogy ehhez minden tárca tegye hozzá a saját területéről azokat az intézkedéseket, amelyeket meg tud tenni. Még néhány dolog... - nézem közben az időt, hogy időben maradjak. Talán megint picit még visszatérve arra, hogy mit is éreznek az idősek : a számok mögött igazából azok a kérdések vannak, hogy valóban mennyi mindent tudnak megvenni, mennyire tudnak maguknak biztonságot teremteni ezekből az összegekből, a nyugdíjból tehát. És itt érdemes megemlíteni, hogy azért az utóbbi években volt egyfajt a emelkedése a nyugdíjak reálértékének, ez 2003ban 8 százalék volt. A másik ilyen összehasonlítási alap mindig az, hogy másokhoz képest, a társadalomban élő többi emberhez képest milyen az idős emberek helyzete, és itt többször elhangzott ma az, hogy akko r is, ha emelkedett a nyugdíjak reálértéke, relatíve lemaradt a bérek mögött. (14.20) Ez lesz az első olyan év, amikor a 13. havi nyugdíjból a kétheti nyugdíjkifizetéssel először megindul egy felzárkózása a nyugdíjaknak a bérekhez, és várhatóan - a további hetek belépésével - a következő két évben folytatódik ez a tendencia. Tehát ha a társadalom többi csoportjához hasonlítják magukat a nyugdíjasok, talán érezni fogják már ebben az évben, hogy a felzárkózás megindul. Még egyetlen számot, noha azzal kezdtem, hogy itt nagyon sok szám elhangzott, és nem szeretném a számokat folytatni: még ami valamit kifejez, és szintén nem hangzott ma el, az az, hogy a nyugdíjkiadás a GDPhez, a nemzeti össztermékhez képest mekkora, akkor érdemes megemlítenünk, hogy 20002001ben, tehát a Fideszkormány alatt ment lefelé a 9 százalékhoz képest elég nagy mértékben, és 2001től megint emelkedett. Tehát ha azt nézzük, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest mekkora a nyugdíjakra fordított összeg, akkor ennek az arány ai fontosak, és látnunk kell, hogy ebben van javulás, ami talán megint kifejezi a kormány törekvését arra, hogy a nyugdíjasokról gondoskodjon. Néhány egyéb dolog is felmerült a mai vitában, amihez szintén kapcsolódni szeretnék. Azt hiszem, Babák Mihály úr említette, hogy a jelzőrendszeres házi gondozás elindult. Szeretném mondani, még egyszer hangsúlyozni, hogy ami jó dolog elindult, azt nyomatékosan szeretnénk folytatni. Ilyen például a jelzőrendszeres házi gondozás, ami az idős emberek biztonságához nagyo n sokat hozzátesz - ez ma már két megye kivételével mindenhol működik. Valóban így van, hogy ez az előző kormány idején indult el, továbbvittük, támogatjuk változatlanul. Sokszor felmerült az energiaárak emelkedése, a gázár esetében a kompenzáció, és az is , hogy de az elektromos energiánál mi a helyzet. Szeretném említeni azt, ami szintén nem hangzott ma el, hogy a lakásfenntartási támogatás, annak a normatívvá válása, ami ettől az évtől indul el, kifejezetten azt hordozza, hogy az energiaáremelkedés kompe nzációja valóban azokhoz jusson el, akik a legrosszabb helyzetűek; és ennek a normativitása azt jelenti, hogy a központi költségvetés a 90 százalékot visszatéríti az önkormányzatoknak, és ahol a nyugdíjminimum 150 százalékánál kevesebb az egy főre eső jöve delem a családokban, ott ez normatív alapon kötelezően jár. Ez egy döntés volt, pontosan amiatt, hogy ne egyenlően oszoljon meg ez a kompenzáció a társadalom különböző csoportjai között; hogy ez valóban oda jusson el, ahol a legnagyobb szükség van erre - e zek között nagyon sok nyugdíjas háztartás is van.
