Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2453 kalkulálni, hogy plusz 5 százalékos áfa, és itt most nem térek ki arra, hogy a dero gációt elfelejtették, nem térek ki arra, hogy 1 százalékos árrésemelést tettünk ebbe bele, belekalkuláltuk az inflációt, benne voltak a tervezett csökkentések is a támogatási körben, és mindezek ellenére is jóval meghaladta az az áremelkedés, amit a lakoss ágnak fizetni kellett. Épp ezért én úgy gondolom, hogy most kár azon vitatkoznunk, hogy kevése vagy nem ez a 1315 százalék. Én csak azt tudom elmondani, hogy a lakosság nagy része ezzel egyetért. A saját választókörzetemben, Ózdon és környékén ez az inté zkedés fél év alatt több ezer embernek több ezer forint megtakarítást fog mindenféleképpen jelenteni. Ezt nagyon lényegesnek tartjuk, és ők is, én is abban bízunk, hogy a kérdés végleges rendezése után is így lesz ez. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) EL NÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió szociális bizottsága tíz célt és e lvet fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Az első cél és elv: a nyugdíjnak olyan mértékűnek kellene lennie, amely a korábbi jövedelemhez viszonyítva jelenti az emberi méltóság biztonságához szükséges forrást. Hogy is van ez ma? Az átlagnyugdí j a minimálbérrel egyezik meg, egy kezdő diplomás nettó bérénél kevesebb az egyetemi professzor nyugdíja. A lakótelepen élő átlagnyugdíjasnak havi tízezer forintja alig marad a havi étkezésére. Rendben van ez? Nem hiszem, hogy a nyugdíjasok döntő többsége szerint igen lenne a válasz. A gazdaság állapota nem engedi meg, hogy magasabb nyugdíjat fizessünk - hangzik a túloldalról. De kérdezem az utódpárttól: ki élte fel a mai nyugdíjasok jövőjét? A pártutódok nem felelnek a felelőtlen gazdálkodásért. Csak az eg yszerű munkások, asszonyok, akik évtizedekig helytálltak, építettek, azok álljanak helyt ma is a korábbi eladósodásért? Természetesen az elmúlt másfél év eladósodásáért sem vállalja a kormány a felelősséget. (Dr. Veres János közbeszól.) Rendben van ez így? Nincs. Ezért kérjük számon minden lehetséges alkalommal a lakhatási költségek, a közműdíjak, a gyógyszerárak emelkedését, a növekvő államadósságot és a biztonság csökkentését. A második cél és elv: a jogok és kötelességek közötti egyensúly fenntartása. Ha valaki 40 év beosztotti munkaviszony után megy nyugdíjba, a nyugdíja alig lesz több, ha egyáltalán több lesz, mint azé, aki csak 20 évig dolgozott a nyugdíj megállapítása előtt. Rendben van ez így? Szerintünk nincs. Ezért terjesztettük képviselőtársaimmal együtt be azt a javaslatot, amely a munkaviszony hosszát vette figyelembe, és rendkívüli nyugdíjemelést, egyszeri nyugdíjemelést javasolt, amely beépült volna a nyugdíjba. A harmadik cél és elv: az átláthatóság és az előreláthatóság biztosítása. Hogyan fé r össze ezzel az elvvel, hogy a jogszabályok folyamatosan változnak, hogy még alig fogadta el a parlament a 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályt, máris változik a kifizetés időpontja? Már a beterjesztéskor is tudhatták a kormánypártok, hogy mikor lesznek a választások. Azt is tudták, hogy szavazatokat akarnak vásárolni. Miért nem terjesztették elő akkor, hogy a kifizetés bontva történjen? A legfőbb kérdés azonban az, hogy miért nem fogadták, fogadják el, hogy a nyugdíjasoknak nyugdíjemelésre van szükségük, arra, hogy legalább ne kerüljenek a tavalyinál rosszabb helyzetbe. Miért nem hiszik el, hogy a nyugdíjasok képesek arra, hogy a havi nyugdíjukból gazdálkodjanak? (13.40) Nem kell időnként egyszeri juttatásokkal befolyásolni őket. Hogyan férnek össze ezzel az elvvel a be nem tartott választási ígéretek? Hol van a beígért idősügyi törvény? Hová tűnt a nyugdíjasszervezetek által kidolgozott és az előző kormány által megerősített idősügyi charta?
