Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2435 ezt várják. Ebben az évben pedig 45 ezer forintot vesznek ki a zsebükből, ami n agyon sajnálatos. Jó lenne, ha a tényekről beszélnénk. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Korózs Lajosnak, a Szocialista Párt képviselőjének. KORÓZS LAJOS (MSZP) : A tényekről... Kedves Képviselő Asszo ny! Ellentétben önökkel, mi nem hisztériakeltéssel politizálunk. Mondom kegyednek az adatokat: 2001 és 2002 fordulóján a következő volt a helyzet: az élelmiszerek ára átlagosan 12 százalékkal emelkedett. A tej ára - akkor önök voltak kormányon - 13,4 száza lékkal emelkedett, a vaj és a vajkrémek ára 11 százalékkal emelkedett. Folytatom tovább: az előző évhez viszonyított áremelkedésben az élelmiszerek 13,8 százalékkal emelkedtek, a burgonya 30 százalékkal emelkedett, a tej 28 százalékkal, a szalonna 25 száza lékkal, a sertéshús 45 százalékkal emelkedett egy év alatt, 2001 és 2002 között. Mi nem hisztériáztunk. Nem kezdeményeztünk akkor politikai vitanapot, hogy ilyen vádakat sorakoztassunk föl, mint amiket ön elmondott. Egy kilogramm sertéshús egyik évről a má sikra 1006 forint volt, több mint 60 százalékos emelkedés. Most 600 forint a sertéshús kilónkénti ára, meg lehet nézni az áruházakban. A csirkehús ára abban az évben, amikor önök kormányoztak, 35 százalékkal emelkedett, 505 forint volt a kilónkénti ára. Mo st, 2003ra ez 308 forintra csökkent. Én úgy gondolom, sehová nem vezet az, ha kiemelünk egyegy adatot, és azzal vagdalkozunk, hanem az össz egészet kell megfigyelni, és abból kell következtetéseket levonni. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) E LNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra következik Mádi László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindannyian tudjuk, hogy az infláció a szegények adója, és le gjobban azon háztartásokat terheli, amelyek a legkiszolgáltatottabbak, nincsenek egyéb jövedelmeik, fixek a bevételeik, és a megélhetési költségek lényeges emelkedése az ő helyzetüket nehezíti a legjobban. Ezek a nyugdíjasok, beszéljünk konkrétan! Miután e ltávolították most már a KSH elnökét is, talán hisznek a Központi Statisztikai Hivatal adatainak, amelyek azt mondják ki, hogy a tavalyi évhez képest 13,7 százalékkal nőttek a legnagyobb fogyasztási csoporthoz tartozó lakásszolgáltatás, víz, villamos energ ia, gáz és egyéb tüzelőanyagok árai, és a lakhatás költségei jelentős mértékben növekedtek. Nagyon jól tudjuk, hogy a nyugdíjasok, különösen az egyedülállók olyan lakásokban laknak, mivel kicsi a lakásmobilitás, amely sok esetben a nagyobb családról maradt rájuk, és nagyon nagyok relatíve az ő lakásfenntartási terheik. Őket terhelik legjobban azok a költségemelések, áfaemelések, amelyek az elmúlt időszakban történtek. Mondok néhány adatot. A villamos áramot 32 százalékkal emelték, a csatornadíjakat 20 száza lékkal növelték, a vezetékes gáz árát - itt többfajta ár van - átlagosan 19 százalékkal drágították, a társasházi költség 16 százalékkal nőtt, a távfűtés, kábeltelevíziózás előfizetési díja pedig 12 százalékkal nőtt. Erről majd többet fogunk beszélni, hisz en ezek a gáz, villanyáramárnövekedések megérnek külön egyegy felszólalást. Azt kell látni, hogy 4,5 százalékról 7,1 százalékra nőtt az átlagos infláció. Ez az az infláció, ami a legjobban az időseket, a nyugdíjasokat terheli. Az ő áraik sokkal jobban n őttek, az ő fogyasztási kosaruk sokkal érzékenyebben ki van téve ezen áremeléseknek. Ők az igazi kárvallottjai a
