Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
2394 kamaráknak mindent el kell követni, hogy saját munkájukkal, szakmai hitelességükkel egyre növeljék legitimitásukat. Az előttünk álló törvénymódosítás ehhez kíván segítséget nyújtani, és reméljük, hogy a bizottságban történő további viták során és a módosí tó javaslatokkal valóban ezt a célt - az előterjesztők jóvoltából is és a kormány támogatása révén - elérjük. Nézzük meg azonban röviden, hogy milyen fő csoportokat, milyen fő területeket érintenek ezek a módosítások. Bármennyire rövidek ezek a módosítások , azért jelentős mélységben érintik ezt a kamarai törvényt. Az első, inkább úgy fogalmaznám, a szervezeti kérdések területét érinti. Itt a legitimitás kérdése azért komoly mérlegelést igényel, hogy szabade egy köztestületet a 10 százalékos kötelező részvé telről a taggyűlés érvényességének kritériumaként 5 százalékra levinni; nem helyesebbe az a megoldás, hogy esetleg a területi választásokból fölépíteni egy olyan országos küldöttértekezletet, ahol sokkal kisebb küldöttszámból sokkal könnyebb lesz hivatalo s, eredményes taggyűlést, illetve küldöttgyűlést produkálni. Ez természetesen egy komolyabb szervezeti módosítást igényel, de mindenképpen megfontolásra javaslom. Ezenkívül fölmerülnek összeférhetetlenségi kérdések is a szervezeti kérdéseken belül, hogy a köztisztviselői munka mennyire egyeztethető össze egy kamarai tisztségviseléssel. Nem biztos, hogy szerencsés dolog - példaként említem , ha a fővárosi főépítész, mondjuk, éppen az Építész Kamara elnöke vagy alelnöke. Tehát ezeket is mérlegelni kell. Az ú jraválaszthatóság is a legitimitásnak és a továbbfejlődésnek egy nagyon kényes kérdése. Jó elgondolás az, hogy esetleg a jogosultság nélküli tagság megteremtését lehetővé tegyék. Természetesen ebbe a politika részéről én semmiképpen nem kívánnék szorosan b eavatkozni, hanem ehhez a kamaráknak kellene a határozott és egyértelmű, konszenzuson alapuló javaslata. A másik terület maga a szakmai terület, ennek a területnek a védelme, a szakmai színvonal védelme. Végeredményben a kamaráknak ez a fő hivatása. Mint a hogy a középkori vagy a múlt századi kamaráknál is a fő tevékenység a kontárok kiszűrése volt, ma is nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy ez egy nagyon fontos szakmai tevékenység. Ennek a szakmai tevékenységnek a garanciáját a kamarai biztosokon keresztül tu djuk megteremteni. (19.40) Ez a beemelés a törvénybe a törvény korábbi célját bontja ki és valósítja meg, mindenképpen támogatásra javaslom. Remélem, hogy a módosító javaslatokkal egy nagyon egzakt, világosan megfogalmazott biztosi rendszer alakul ki. Egy nagyon kényes kérdés még a harmadik terület, a tagság szakmai szintjének védelme. A tagság szakmai szintjének védelmét a belépési feltételekkel határozzák meg. Ha ezeknek a belépési követelményeknek a szintjét komolyan vesszük és emeljük, akkor nyilván való, hogy a tagság általános műszaki színvonalát jelentősen tudjuk emelni. Ha ezt még vizsgához is kötjük, akkor természetesen nagyon szigorú feltételeket is támaszthatunk. És itt jön az uniós csatlakozás kérdése, mindenképpen meg kell gondolni, mert péld ául az építésztársadalomra biztos, hogy nagyon komoly veszélyt jelent; nem azért, mert konkurencia, hanem azért, mert nagyon könnyen valóban kontárok szivároghatnak be így a magyar tervező mérnökök közé. Ezért ildomos egy olyan kritériumot támasztani, hogy a kamarai tagok, akik tervezői jogosultságot kapnak, tegyenek valamilyen vizsgát. Ha esetleg ezt más törvényben is szabályozni kell, akkor vagy párhuzamosan, vagy pedig most megjelölve világosan és egyértelműen a másik törvényt is mint jogforrást, ott ezt a szabályozást meg kell tenni. Ezekkel a módosítási javaslatokkal és elképzelésekkel, remélem, a bizottsági vitában is egyetértésre tudunk jutni, és akkor konszenzus alapján is tudjuk támogatni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :
