Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
2374 ráadásul olyan helyzet állt elő, hogy a székhely település nem is a legnagyobb települ és a választókörzetemben. Egy kisebb település tehát ebben az esetben döntő helyzetbe kerül, míg egy nagyobb település csak a befizetési kötelezettséggel kell hogy előjöjjön, és neki állni kell azoknak a szolgáltatásoknak az állam által nem támogatott rész ét, ami egyébként így rá jutna. Úgy gondolom, hogy ilyen ellentmondásokat a szavazási jogba nem lehet továbbvinni. És még arról nem is beszéltem, hogy magához a megállapodás létrehozásához milyen kritériumok vannak meghatározva, hogy hány tagnak kell ott i s részt venni, milyen szavazati joggal, és ha döntenek egy eltérő szavazati jog mellett a társulási tanács ülésén, és módosíthatják a megállapodást ilyen szavazati arányok alapján, az katasztrofális helyzethez vezet. Tehát véleményem szerint a törvény össz es rendelkezésében a szavazati jog kérdését át kell gondolni. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kovács Zoltán képviselő urat illeti a szó öt percben. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Néhány apró dologra hadd hívj am itt fel a vitában a képviselőtársak figyelmét. Az egyik: “a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletet” használ továbbra is a módosítóindítványcsomag, noha mi elmondtuk az előző általános vitáb an, hogy szeretnénk, ha a KSHrendelet után a kormányrendelet törvényi magasságokba emelkedne, hiszen itt a parlamentben akkor lehetne vitatkozni, kevésbé lenne bizonytalan ezeknek a kistérségeknek a határa; nem a mindenkori kormánytól, hanem a parlamenti többségtől függne, ami legalább vita szintjén nagyobb biztonságot jelentene a kistérségeknek. A másik kérdés, ami tulajdonképpen a kistérségek munkájáról szóló beszámolást, beszámoltatást jelenti: úgy hiszem, felesleges előírni törvényben, hogy közmeghallg atás keretében köteles a lakosságot tájékoztatni, hiszen az önkormányzati törvényben van lehetőség közmeghallgatásra, sőt évente egy kötelező is; ebbe a mindenkori önkormányzat, ha jónak látja, beveszi a kistérségi feladatokról szóló tájékoztatást, ha pedi g nem, nem. Ezt kötelezően előírni, különösen egy önkéntes társulásról szóló törvényben, szerintem nem szükséges. Ráadásul azt meg, hogy “a lakosságnak és a lakosság önszerveződő szervezeteinek”, teljesen felesleges megismételni, hiszen a lakosságban benne vannak az önszerveződő közösségek is. Ami viszont nagyobb veszélyt jelent szerintem ebben a törvényben, az a kormány, illetve az állam benyomulása a rendszerbe, méghozzá a közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül. A közigazgatási hivatal vezetője nagyobb jogosítványokat kap, mint az önkormányzati törvényben biztosítottak; összehívhatja a társulást, a szervezetbe beleavatkozhat. Ez felesleges, hiszen nem elsődlegesen államigazgatási feladatokról van szó, hanem önkormányzati közszolgáltatásokról. Ebben az s zmsz szerint, az ágazati törvények szerint, illetve a most tárgyalt kerettörvény alapján kell eljárniuk, és úgy hiszem, hogy ha itt szabálytalanságra kerülne sor, a közigazgatási hivatal vezetőjének hasonló jogosítványokat kell biztosítani, mint az önkormá nyzatok esetében. A másik ilyen elem a kormány benyomulására a következő. Az a paragrafus, amely megengedő módon a dekoncentrált állami szervek köztisztviselőinek részvételét engedi meg ezekben a társulásokban, azt nem mondom, hogy összeférhetetlenségi sza bályba ütközik, de valahol a végrehajtó hatalom és a helyi törvényhozói hatalom összekeveredését jelenti a munkaszervezeten keresztül. Célszerűségét nem vitatom - lehet, hogy ezzel valamelyest pénzt spórolunk meg, és ezáltal talán olcsóbb és szakszerűbb le het a rendszer működtetése , de jobb, ha ezt békén hagyjuk, inkább maguk a kistérségi társulásban szereplők alakítsák ki a munkaszervezeteiket ilyen szabály nélkül. A szavazati jogra, amiről Farkas Imre képviselő úr beszélt, leginkább azt mondanám, hogy h agyjuk ki ezt az egész szavazati rendszert a törvényből; maguk a szereplők önkéntesen a szervezeti és működési szabályzatukba a legjobb belátásuk szerint próbálják meg a szavazati jogukat
