Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
237 NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) : K öszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felelősen a gazdaságról - szól a mai jelmondat, és azt hiszem, minden felelősen gondolkodó közszereplőnek ezzel a stílusirányzattal egyet kell értenie. Felelősen a gazdaságról, de ezzel együtt felel ősen a kormányzat politikájáról is, gazdaságélénkítésre vonatkozó politikájáról; s ezzel együtt felelősen az önkormányzatokról is, az önkormányzatokat érintő politikáról is, hiszen meggyőződésem szerint a kormányzat egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési p artnere maguk az önkormányzatok, akik rengeteget tehetnek helyi eszközeik bevonásával és segítségével annak érdekében, hogy a gazdaság mikroklimatikus viszonyai javuljanak. Természetesen ehhez az kell, hogy az önkormányzati rendszer önmaga is működőképes l egyen, az önkormányzati rendszer önmaga is képes legyen eszközöket mozgósítani. Nos, az Állami Számvevőszék véleménye szerint a mai 47,6 százalékos önkormányzati forráshiány mellett ez nem lesz könnyű, és ez a komoly önkormányzati forráshiány ugyanúgy nehe zíti és súlyosbítja a költségvetési rendszer hiányát, mint a központi költségvetés hiánya. A helyi kezdeményezések jelentősége a gazdaságfejlesztésben különösen akkor nagyon fontos, ha azt tapasztaljuk, hogy a kormányzati gazdaságfejlesztés ötlettelen, esz köztelen és akarat nélküli. Ebben az esetben nem marad más, mint a helyi kezdeményezések, a helyi gazdaságfejlesztési programok, amelyekben az önkormányzati eszközök oly nagy jelentőséggel bírnak. Hadd mondjak egy példát: Szegeden a gazdaság évente két gyá rral megy tönkre. Az elmúlt évben 1200 munkahely szűnt meg csak Szegeden, a gazdaság stagnál, sőt visszafejlődik, lassan azt lehet mondani, hogy nincs termelő, gazdasági infrastruktúra Szeged városában. Alig néhány tíz kilométerrel odébb, Temesvárott 12 sz ázalékos gazdasági növekedés, tartósan 3 százalék alatti munkanélküliség, és ott sincs autópályafejlesztés, pusztán helyi kezdeményezések vannak, tisztelt Szekeres államtitkár úr, és a helyi kezdeményezéseknek van némi kormányzati támogatása is. Ennyit te hát arról, hogy az önkormányzati politika és az önkormányzati eszközök mennyit tudnak segíteni a gazdaság élénkítésében. Nem segíti az önkormányzati helyzetet az sem, hogy az önkormányzati vagyon, amelynek célszerű és okszerű használata oly sokat tehet a k is- és középvállalkozások érdekében, ma már szinte teljesen eltűnt. A 40 százalékos gázáremelés, a villamosáramemelés, az áfaemelések olyan mértékben sújtják az önkormányzatokat, hogy képtelenek ma már eszközeik megtartására, képtelenek eszközeik karbanta rtására, de leginkább képtelenek arra, hogy ezeket az eszközöket, vagyontárgyaikat, amelyeknek, még egyszer mondom, óriási jelentősége van, gazdaságfejlesztési célokra tudják használni. De a legsúlyosabb érv, amely sújtja a gazdaságot az önkormányzatok sze mpontjából, az a gazdasági, gazdálkodási önállóság elvesztése. A Medgyessykormány idején fordult az elő először, hogy a központi költségvetés, rátelepedve a helyi bevételekre, szinte eszköztelenné tette a helyi hatóságokat. Az iparűzési adóprés és a többi adóprés tovább nem préselhető. Csak szeretném önöket emlékeztetni, hogy az önkormányzati forráshiány miatt a bevezetett ökoadók, a megemelt építményadók, a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési adó teljes mértékű kiterjesztése, a megemelt, drasztikus an megemelt idegenforgalmi adó és az emögött lévő szabályozások éppúgy rontják a gazdálkodás versenyképességét, a kis- és középvállalkozások versenyképességét, mint az önök által megemelt egyéb központi közterhek. Ez nem gazdaságfejlesztés, és nem gazdaság élénkítést szolgáló eszközrendszer. A második legnagyobb probléma a gazdálkodási önállóság elvesztésével abból adódik, hogy nem teremtődnek meg azok az önerők az önkormányzatoknál, amivel európai uniós, akár hazai pályázatokban olyan fejlesztéseket valósít hatunk meg, melyekkel segíthetjük a kisvállalkozásokat. Nagyon sok polgármester volt kénytelen tétlenül és tehetetlenül nézni, hogyan mennek tönkre egyébként prosperáló kis- és közepes vállalkozások, üzemek és üzletek zárnak be, mert nem tudtuk azokat az i nfrastrukturális fejlesztéseket biztosítani akár környezetvédelmi, akár egyéb szempontból,
