Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
233 után, hiszen akkor miniszterelnök volt, mindent a rossz külgazdasági körülményekre ken, és valami csomagga l majd szépen helyreállítja az egyensúlyt. Tudta, mert felkészült politikusként nyilván információja volt a magyar gazdaság helyzetéről, azonban nem így történt. Orbán Viktor a választások első fordulójának elvesztése után olyan politizálásba kezdett, amit egyetlen elv vezérelt: ha ő vesztett, akkor vesszen mindenki. Tudta, hogy üres a kassza, mégis több száz milliárd forinttal terhelte meg azt a büdzsét, amelynek állapotát ismerte. Ezek azok az okok, tisztelt képviselőtársaim, amelyek a mai helyzethez veze ttek, mert a rossz külső feltételekre adott rossz válaszok egyre inkább egy visszafejlődési spirálba lökték a magyar gazdaságot. Nézzük ennek a számait, nézzük, hogy 2001 és 2003 között - amiért még önök voltak felelősek, hiszen a 2002es, 2003as folyamat okat egykét évvel korábbi döntések határozták meg - mennyivel nőtt a bruttó hazai termék, ami egy ország teljesítményét mutatja. Kérem, 10 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. És mennyivel nőtt az ország nettó devizaadóssága? 40 százalékkal. Ez az elad ósodás, ez a jobboldali kormány hagyatéka, ezt hagyta örökül a szociáldemokrataliberális kormányra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen körülmények között is betartottuk az ígéretünket. Betartottuk az ígéretünket: több mint 20 százalékkal nőttek a reálkerese tek, komolyabb segítséget kapnak a szülők a gyermekneveléshez, mint bármikor korábban, és kérem, képviselőtársaim, másfél év alatt sokkal több minden történt, jó, a családokkal és az emberekkel, mint az önök négyéves uralkodása alatt. Szembe kellett néznün k persze azzal, hogy annak az elhibázott gazdaságpolitikának, amelyet önök műveltek, a hatását hogyan lehet kiigazítani. Mi egy fokozatos kiigazítás mellett döntöttünk, és már 2003ban elkezdtük a visszatérést a fenntartható fejlődés gazdaságpolitikájához, a kiszámítható és kiegyensúlyozott fejlődés megteremtéséhez, miközben a 12,5 százalékra feltornászott jegybanki kamat előnytelen mind a költségvetésnek, mind a reálszférának. Előnytelen, mert megterheli az államháztartást, amely éppen a hiány leszorítását vette célba, és előnytelen, mert a 2003 második felében lassan javulást jelző gazdasági növekedést is gyengíti. Ezért a Magyar Szocialista Párt kezdeményezi, hogy a kormány jusson megegyezésre a jegybankkal a mielőbbi kamatcsökkentésről, ami kezdődhet jel zés értékű mértékkel is. Ez alapulhat a szigorú jövedelempolitika felmutatásán és a 25 százalékos felső áfakulcs csökkentését tartalmazó, tehát dezinflációt segítő adóreform kidolgozásán. Tisztelt Ház! Én azt tartom döntőnek, hogy a kormányzás felelősségét viselő Magyar Szocialista Párt gazdaságpolitikájának iránya az exportvezérelt gazdasági növekedés. Ez biztosíthatja a fejlődést, ez biztosíthatja a versenyképességet, ez biztosíthatja a magyar társadalom jólétét - persze, más eszközökkel, mint '95ben, má s eszközökkel, mert most az innováció, az infrastruktúra kiépítése és a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése a kitörési pont. Ha ugyanis többen végeznek értékteremtő munkát, akkor nő a nemzet jóléte és a gazdagság. Ha többen fizetnek adót és járulékot, és az így képzett szociális alapokat kevesebb ember között kell szétosztani, akkor stabilizálódik az államháztartás. Ha több ember képes munkája jövedelméből megteremteni saját maga és eltartott családtagjai jólétét, akkor csökken a szegénység. Igen, a munka ösztönzési elv azt jelenti, hogy egyrészt érje meg foglalkoztatni a nehezen foglalkoztathatókat is, másrészt érje meg személyes erőfeszítéseket tenni a munkához jutás érdekében. (12.00) Ahhoz, hogy többeknek, a nehezen foglalkoztathatóknak is munkájuk legy en, olcsóbbá kell tenni az ő foglalkoztatásukat, munkába állításukat a munkaadók számára, ezzel mintegy átvállalva az éppen az ő foglalkoztatásukból eredő kockázatok egy részét, legalábbis a munkába állás első időszakára. Ahhoz, hogy többen vállaljanak mun kát, az átmeneti időszakban jelentkező többletköltségek, a ruházkodás, az utazás vagy az élelmezés többletköltségeinek részleges átvállalása adhat ösztönzést. Az MSZP ezért kezdeményezi, hogy már az elkövetkező hónapokban a kormány indítsa el a változásoka t egy igazságosabb, méltányosabb és hatékonyabb társadalompolitikai gyakorlat