Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - A helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tö... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2307 volumenű”, egy másik idézet: “soha nem látott mértékű önkormányzati fejlesztési támogatást biztosít”. Fellengzős és nagy szavak kormánypárti oldalról. Nézzük meg, mik a tények valójában! A tavalyi és az idei támogatási rendszert kívánom összehasonlítani és egybevetni. Tavaly 55 önkormányzat közel 70 milliárd forintot kapott 461 elutasítás mellett. Idén 75 pályázat kapott 76 milliárd forintot, 455 elutasítás mellett. Hol itt a nagy volumen? Hol itt az óriási eltérés? Fajlagosan idén kevesebb jutott egyegy fejlesztésre, mint tavaly. A juttatott összeg mindössze 6 milliárd forinttal emelkedett, azaz 12 száza lékkal haladta meg a növekedés a tavalyi inflációt. Miután a beruházásokhoz igényelt támogatás több évre ütemezett, az infláció többet visz el az idők során, mint a növekmény. Második kérdéskör. Érdekes a kép akkor, ha megnézzük, mennyi a támogatás összege ez évre, idénre, 2004re. Csupán 6 milliárd forint, azaz a bruttó támogatási összeg 10 százalékánál is kevesebb. A beterjesztett ütemezés 2007ig szól, és így megnézve ezt az évet is azt látjuk, hogy a támogatás a futamidő utolsó évében mindösszesen 2,4 m illiárd forint. A pénz zömét 2005. és 2006. évben kell elkölteni. Vajon miért? A FideszMagyar Polgári Szövetség úgy gondolja, a kormány úgy irányította a címzett támogatásokat, csak olyanokat és azokat a fejlesztéseket támogatta, amelyek a választás évére befejeződnek. Taktikus, kampány értékű, de az önkormányzatokkal szemben etikátlan hozzáállás. Tavaly nagy elismerés fogadta, hogy első alkalommal lehetőség nyílt arra, hogy szociális feladatokat ellátó, egyes nem állami fenntartók is címzett támogatásban részesülhessenek. Ezt a körülményt általános üdvözlés fogadta kormányoldalon, ellenzékben egyaránt. Idénre ez megszűnt, mégpedig prózai okokból: egyszerűen forráshiány miatt. Súlyos, cinikus visszalépés a kívánt fejlődési iránytól, igen rossz üzenet a nem állami fenntartással kísérletező civil szféra felé. Tavaly a második körbe jutott önkormányzatok hiánytalan igénybejelentést nyújtottak be, azaz 54 önkormányzatból senki nem hiányzott a végelszámolásnál. Idén hiánytalan igénybejelentés egy önkormányzatnak nem sikerült, három pedig azért esett ki a támogatottak köréből, mert a költségvetésben nem akadt számukra fedezet, pedig csak 748 millió forint volt az igényük iskolára, sőt, egyiküknek önkormányzati hivatal építésére. Kérem szépen, van olyan település, a hol nincs önkormányzati hivatal se! Igaz, 2004ben valamennyi beruházási feladatukat el is végezték volna - talán ez nem tetszett a javaslattevőknek. Az önerejük is megvolt, mégis kívül rekedtek ezek az önkormányzatok. Vessük össze az odaítélés, azaz a tám ogatási javaslat kidolgozásának tavalyi és idei szempontjait. Tavaly az államtitkár úr a területi kiegyenlítés elvének alkalmazása mellett másik szempontként a gazdasági megalapozottság és a reális mérték igényét jelölte meg. Idén négyre nőtt a szempontok fogalmi köre. Megmaradt, hogy megyénként egykét beruházás részesüljön támogatásban. Ez úgy alakult, hogy van, ahol egy, ez Vas megye, és van, ahol kilenc, ez Pest megye. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De bőven talá lkozunk új szempontokkal is. Ilyen a közösen ellátott feladat előnyben részesítése, a központi forrás hatékony felhasználásának egyébként magától értetődő igénye és a saját forrás szükségessége. A túl általános szempontrendszer is csak arra jó, hogy az aló l is legyenek kivételek. Nézzük meg ezeket a kivételeket is! Két olyan önkormányzat részesült támogatásban, ahol a pályázónak nem volt saját forrása. A kivételezés különösen indokolatlan egy megyei önkormányzat esetében, ahol - emlékezetem szerint - 3 mill ió 200 ezer forint hiányzott az önrészhez. Még meghökkentőbb kivétel, hogy támogatásban részesült egy 4 ezer fős kistelepülés, annak ellenére, hogy a döntéselőkészítés szakaszában nem nyújtott be pályázatot, a nagy körbe viszont hirtelen bekerült. Nem a t elepülés ellen szólok, és nem a tanuszoda építését kívánom meggátolni, de összefüggést látok Pécsvárad hirtelen támogatása és a Zengőn tervezett katonai létesítmény között. Az idei legnagyobb környezetvédelmi skandalum és
