Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2247 Ha ezeket számba vesszük, és így előírjuk, megkívánjuk, hogy a tranzakciók íg y számítódjanak ki, akkor nekünk, a törvényhozóknak könnyebb dolgunk lesz, és biztosabban hozunk törvényeket a jövőben ilyen témák tekintetében. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gáboré a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg érvényben lévő, 1999ből származó kkvtörvény arról rendelkezett, hogy a kkvk tevékenységéért elsősorban felelős miniszter, a gazdasági, most gazdasági és közlekedési m iniszter évente terjessze elő jelentését a parlamentnek a kkvk helyzetéről, a kkvk gazdálkodásáról és mindazon intézkedésekről, amelyeket a kormány egy év során tett ezen szektor fejlődését elősegítendő. Tavaly tárgyaltuk meg először az első jelentést, p ontosabban az első dupla jelentést, a 2000. és 2001. évről szóló jelentést, és épp egypár órával ezelőtt szavaztunk a múlt héten tárgyalt 2002. évi jelentésről. Az előttünk lévő törvényjavaslat azt indítványozná, hogy ez a jelentéstételi kötelezettség ne é vente érvényesüljön, hanem jóval ritkábban, négyévente. Miközben azzal egyet lehet érteni, hogy talán az éves jelentéskészítési és parlament elé terjesztési kötelezettség sűrűbb annál, mintsem az indokoltnak lenne tekinthető, azért a négy évre történő ritk ítás viszont ugyanilyen belátással a szükségesnél ritkábbnak minősíthető. Ezért Gazda képviselőtársammal együtt azt indítványoztuk, hogy a törvény hatálybalépésétől kezdődően vagy a törvény erejénél fogva ezentúl kétévenkénti beszámolási kötelezettsége leg yen a felelős miniszternek a parlament felé a kkvk helyzetéről és feltételrendszeréről; különösen most, ebben az időszakban, amikor egy paradigmaváltás történt a kkvk támogatásának ügyében, az eddigi, pusztán visszafizetésmentes Széchenyiterves pályáza tokat felváltotta a sokkal komplexebb Széchenyi vállalkozásfejlesztési program. (23.40) Tehát ebben az időszakban nem lenne indokolt, ha mindjárt négy évre tolnánk el a jelentési kötelezettséget, hiszen körülbelül az elkövetkezendő két év során fogjuk egyr észt már kiértékelni tudni a Széchenyiterves pályázatokat eredményesség, hatékonyság szempontjából, másrészt pedig ez lesz az az idő, amikor már az első tapasztalatokat be tudjuk gyűjteni azt illetően, hogy a sokkal szélesebb spektrumú Széchenyi vállalkoz ásfejlesztési program miként működött, miként váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért azután a módosító indítványunk, ami az ajánlás 4. pontjában található, hogy kétévente történjen meg ez a jelentéstételi kötelezettség, örömmel konstatálhattuk, hogy a kormány akceptálta ezt a módosításunkat. Ezért reményeink szerint a parlament is el fogja fogadni, ehhez kérem az önök támogatását is. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Horváth János képviselő úrnak. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fid esz) : Köszönöm, elnök úr. Örömmel hallottam Szalay Gábor képviselő úr mondásait. Valóban, a témához a másik oldalról és igen szakszerűen áll hozzá, mégis egy rövid percre szót kértem annak megvilágítása vagy hangsúlyozása végett, hogy amit én javasolok, a juttatásérték meghatározása, nem egy post facto valami, amit majd jelenteni kell később, egy, négy vagy valamennyi év múltán, hanem a döntéshozatal eszköze. Tehát amikor egy kölcsönt vagy hitelt megtárgyalnak, kialkusznak, akkor abban a szerződésben ezek a paraméterek, ezek a kondíciók mind benne vannak, és azok kifejeződnek matematikai variánsként, és abból kiszámítódik. Nem olyan nagy, ördöngös dolog ez, az én másodéves közgazdász diákjaim jól tudják, sőt, ha nem tudják, meg is buknak. Szóval, ez a
