Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
2237 ha felveti valaki, hogy mi a teendő akkor, ha nincs helyben földhasználó vagy földvásárló, nos, akkor olyan nemzeti földalapot kell üzemeltetni, működtetni, amely tőkeerős, s amely ezt a piaci feszültséget le tudja vezetni, és ezzel összhangban aztán birtokegyesítést, s a többi, s a többi, is el tud végezni. Részt vettünk a november 19i egyeztetésen a Földművelésügyi Minisztériumban, és a kezemben tartott jegyzőkönyvi emlékezt ető is arról tanúskodik, a Magyar Demokrata Fórum nevében elmondtam, hogy a javaslat céljaival és a megoldási javaslatokkal is nagy vonalakban egyetértünk. Hát miért ne értettünk volna egyet? Glattfelder Béla képviselőtársam az imént elmondta, hogy egy elé g jól megfogalmazott javaslattal álltunk szemben. Bár akkor is kifejtettem azt a véleményünket, hogy a törvényben a letelepedettség fogalmát jól kell megfogalmazni, jól kell értelmezni, főleg annak időintervalluma tekintetében. Ugyanis a közösségi jog kéts égkívül úgy fogalmaz, hogy a magánszemély tényleges letelepedettségét kívánja meg a földtulajdonszerzési igényének biztosításához az EU egy másik tagállamának a területén. Tehát nem ígérvényt kér a földszerzőtől, hogy majd le fog telepedni, hanem letelepe dettséget igényel. Mi tehát örültünk annak, hogy habár kicsit körülményesen is, de a novemberi változatban olyan követelményt állított az előterjesztő - erről eddig nem esett szó, ezért szeretném kiemelni , hogy olyan igazolást kell beszerezni a központi idegenrendészeti hatóságtól, amely bizonyítja, hogy legalább három éve folyamatosan, jogszerűen, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési engedély alapján lakik Magyarországon. A hároméves letelepedési engedély kérése elmaradt a mostani javaslatból, és csu pán azt kéri, hogy majd megígéri és aláírja a földtulajdont szerző állampolgár, hogy itt fog letelepedni; a hároméves visszamenőlegesség az egyéb módon történő itt lakásra vonatkozik. Tehát a letelepedettség az egy más kategória. Úgy kellene megfogalmazni - és ez a javaslatunk , a törvény írja elő, hogy letelepedett és három éve jogszerűen itt lakik. Egyéb vonatkozásban azt is támogattuk - amiről már szó esett , hogy a saját kockázatára és saját maga legyen köteles a földet megművelni a külföldi leteleped ett. Ezen túlmenően a helyben lakással kapcsolatban az is felvetődött - ami abszolút szinkronban van az előbb általam említett 1999es hárompárti javaslattal , hogy a földvásárlást csak ott tennék lehetővé, ahol a külföldi letelepedett állampolgár lakik. Mert, tisztelt Ház, mi történhet? Valaki Rákospalotán nevel száz csirkét évente, ami mezőgazdasági tevékenység, egyébként - tételezzük fel - a letelepedettségnek megfelel, és utána az ország bármely területén tud földet vásárolni. Ez megint csak kitágítja a tőkeerős külföldiek földvásárlási lehetőségét. Egy ilyenfajta megszorítás kimaradt a törvényjavaslatból. Egyetértünk azzal is, hogy a szankciót is szigorítani kell. Kár, hogy a novemberi változatból kikerült az elidegenítési kötelezettség. Mi szeretnénk majd visszahozni egy módosító javaslattal, hogy ha a pénzbüntetés nem vezet eredményre, akkor a jogszerűtlen tulajdonlás megállapításától egy éven belül a Nemzeti Földalap tulajdonába kerüljön kisajátítással a jogszerűtlenül birtokolt termőföld. Tehát az e lőttem szólóhoz hasonlóan úgy ítéljük meg, hogy nagyon felpuhult a novemberi változat, és tágabb teret nyújt a külföldi letelepedni szándékozó vállalkozóknak a földszerzéshez. Ez nem lehet a célunk. Anélkül, hogy tovább taglalnám a részleteket - a részlete s vitában majd visszatérünk erre , elhangzott a novemberi megbeszélésen az is, hogy igazából egy átfogó törvénymódosításra volna szükség. Itt szóba került az is, amiről manapság sokat hallunk, hogy igazából az jelentené a gazdálkodás biztonságát, a magyar érdekek megvalósítását, ha törvénybe iktatnánk az üzem fogalmát, amely magába foglalja a termőföldet, az eszközöket; megalkotnánk az üzem forgalmazásának a szabályait, mert így tudnánk elérni azt a célt - amely, remélem, valamennyiünk célja , hogy a magy ar termőföld a továbbiakban azok kezébe kerüljön és maradjon, akik ott és abból élnek. Tisztelt Ház! A részletes vitában folytatjuk majd az egyes részletes javaslataink indoklását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
