Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2233 amelyben a bérlőt, a helyben lakó magángazdálkodót, az egyéni gazdát, a családi gazdálkodót és a Nemzeti Földalapot jelöli meg, és mindezek után érkezhet a külföldi, még akkor is, ha ezekkel a szabályokkal most hét év, illetve három év moratóriumot kap, és egy hosszú helybenlakást, valamint mezőgazdasági tevékenységgel való foglalkozást írunk neki elő. Ami itt szakmai fölvetés volt az eddigi ellenzéki vélemények közül, az egy volt: Kékkői Zoltáné. És ezzel bizony foglalkoznunk kell. Kékkői Zoltán két nagyon fontos dolgot mondott. (Dr. Géczi József Alajos: Nem létezik!) Lehet, hogy ön mint rendes, DélAlföldön gazdálkodó képviselőtárs ezt kétségbe vonja, én meg pont az ellenkezőjét állítom, ugyanis ő két dolgot mondott. Nem politikai szempontokat hozott föl, hanem szakmai szempontokat, és ezt ajánlanám mindenkinek megfontolni. Az egyik az volt, hogy a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet milyen biztosítékok mellett kell a törvényben úgy meghatározni, hogy valóban a kijátszási lehetőség korlátozva legyen. Valamint fölvetette a szakképzettség kérdését, amely ebben a Házba n körülbelül ötvenszer került már szóba a földtörvény módosításánál, hogy a föld egy olyan megismételhetetlen, pótolhatatlan tárgy, amellyel azért tudni kell bánni, és nem biztos, hogy jó, ha ráeresztjük a földre azokat, akik…. - én emlékszem azokra a vitá kra, amikor egy ideig még arról szólt a történet, hogy ha Ózdon baj van a kohásszal, akkor abból majd mezőgazdasági termelő lesz. Hát nem nagyon lesz mezőgazdasági termelő, mert ez nem olyan, hogy kimegyünk, és öt perc alatt megtanuljuk! Ebben élni kell, b ele kell születni. Nyilvánvalóan azon el lehet gondolkodni, hogy akik már huzamosabb ideje mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és koruknál fogva már beiskolázásra nem szoríthatjuk őket - a szőlő- és bortörvényben megoldottuk ezt a dolgot , ha a szőlés zetnél előírjuk a szakképzettséget - gondolom, a szőlő is a mezőgazdaság része , akkor bizony az általános mezőgazdasági tevékenységnél is meg lehet tenni. Egy dologra azonban figyelni kell: ha mi a szakképzettséget és a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet százalékhoz kötjük, és azokat a szigorító szabályokat behozzuk, amelyekre Kékkői Zoltán utalt, a moratórium letelte után nincs különbség. Abban a pillanatban tehát a magyar földtulajdonosnak, magyar földvásárlónak is ugyanezen feltételeknek meg kell felelni, tehát ezt megfontolásra ajánlom az Országgyűlésnek, hogy most a magyar termelőre nézve előírhatjuke a mezőgazdasági termelési százalékot, amit most Kékkői úr felhozott, illetve a szakképzettséget. Azt mondom, nem egy ördögtől való dolog ez. Szerintem ezt egy fokozatos átmeneti idővel nyugodtan be lehetne vezetni. A másik dolog, amiről úgyszintén szó volt, az úgynevezett elsődleges és másodlagos lakhely. Kérem szépen, Magyarországon most - és azt gondolom, ezt elég sokan tudják, akik közigazg atásban dolgoztak , ha a külföldi állampolgár lakóingatlant akar venni, azt mindenféle különösebb procedúra nélkül megteheti, a közigazgatási hivatalok a jegyzők javaslatára ezt meg szokták adni, hacsak valaki nem nagy bűnöző; illetve azoknak is megadják, csak az egy más kör, ugye - tehát meg lehet szerezni. (Közbeszólásra:) Meg lehet szerezni! Nézzük meg, hányan szereznek évente lakóingatlant! Ahhoz képest, hogy a külföldieknél az elsődleges lakhely megszerzéséhez már nem lesz ilyen engedély, az európai u niós tagországok állampolgárainak ez nem jelent problémát. A másodlagos lakhelynél négyéves határidő fenntartása indokolt, mert nyilvánvalóan nem életvitelszerűen akar itt tartózkodni, üdülőt akar venni vagy tanyát akar venni, illetve termőföldnek nem minő sülő mezőgazdasági területet. Aminek örülök, hogy hosszas viták után sikerült ebből az előterjesztésből végül is kivenni a védett területek tulajdonjogának megszerzését. Tehát megnyugtató, hogy a hatályos, most előttünk lévő tervezet azt mondja ki, hogy a termőföldnek minősülő védett vagy védelemre tervezett földet sem külföldi, sem pedig európai uniós állampolgár nem szerezheti meg. Ezzel tehát ez a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi előírás maradéktalanul érvényesül. Azt javaslom tisztelt képvisel őtársaimnak, hogy ezt az előterjesztést - tekintettel arra, hogy ez két kormány együttes munkájának az eredménye - fogadják el. Az anomáliák, amelyek mindenki számára megfogalmazhatóak, ez tizennégy év termése, azzal most már együtt kell élni, és a lehető
