Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-i ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (MDF):
2208 összefüggésben az alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt, a jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonság követelményének megszegését állító indítvány vizsgálata eredményeképpen az Alkotmánybíróság a törvénytervezet véleményeztetésével kapcsolatos kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a törvén yjavaslat alkotmányellenességét nem állapította meg. Másodszor: a köztársasági elnök úr aggályosnak tartotta azt, hogy a rendelkezés egyedi személyi döntést mond ki normatív törvényi formában, amely által két vonatkozásban is alkotmányellenes. Az egyik ily en, hogy a vitatott rendelkezést nem általános normaként hozták meg. Erről az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy önmagában a döntés egyedi jellege az Alkotmánybíróság ide vonatkozó gyakorlatára is tekintettel nem eredményezi a rendelkezés alkotmányellenessé gét. Szóvá tette a köztársasági elnök úr azt is, hogy az érintett személyeknek nem volt meg a jogorvoslati lehetőségük. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotmány 57. § (5) bekezdése a hatósági döntések elleni jogorvoslatok biztosít ását teszi alapjoggá. Egyedi döntésekkel kapcsolatban a korábbi alkotmánybírósági határozatok is csak akkor állapították meg az alkotmányellenességet, ha az egyedi döntés alapjogot korlátozott. A fentiekre tekintettel itt sem állt meg az alkotmányellenessé g. Fontos tényként említette a köztársasági elnök úr, hogy egy garanciát von el a jelenlegi törvényjavaslat, méghozzá azt, hogy az állami vezetők határozott idejű megbízása ezzel megszűnne. Ezzel kapcsolatban is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy ezzel kap csolatban sem állt meg az alkotmányellenesség. Ugyanígy a felügyelet működésével kapcsolatban a felügyeleti szerv stabilitásának kérdésével szintén nem áll meg az alkotmányellenesség. Végül pedig a felügyeleti tanács helyzetének a szabályozását is hiányolt a: erről is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy nem alkotmányellenes a jelenlegi jogszabály. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tízperces időkeretben megadom a szót Font Sá ndornak, a Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon! FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányváltás után a Szocialista Párt vezetői, vezérszónokai többször kifejtették abbéli szándékukat, hogy be kellene temetni a lövészárkot. Egy képzeletbeli lövészárokról van szó, amely ellenzék és kormánypárt között állítólag létezik. Nos, úgy tűnik, az elmúlt, most már két év bebizonyította, a lövészárokbetemetést ők úgy gondolták, hogy oda a saját kezük által kreált áldozatokat lökdösik bele. Ezzel is be lehet temetni lövészárkot, csak tartok tőle, ez nem az Európában szokásos módszer. Kezdték először a névtelen áldozatokkal, azzal a mintegy tízezernyi közigazgatásban dolgozó leváltásával, akiknek egyedül csak az vol t a problémájuk a Szocialista Párt szemében, hogy nem hajlandók úgy ugrálni, ahogyan az új helytartó fütyül. Azután jöttek a nevesített áldozatok. Így jutottunk el Kaderják Péterhez, az Energia Hivatal volt elnökének a leváltásához, Mellár Tamáshoz, a Közp onti Statisztikai Hivatal elnökének a leváltásához, és most mindent megtesznek azért, hogy többek között Szász Károlyt is leváltsák egy törvénymódosítással, de erre a sorsra kerülhetett volna akár Polt Péter is - ismerjük, milyen támadássorozatnak volt kit éve. Ha lett volna jogi eszköz a kezükben, állítom, ezt is megtették volna. S aki hallgatta a múlt héten Katona Béla frakcióvezetőhelyettes úr felszólalását, úgy néz ki, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr sem lehet kivétel azok köréből, akik jelenleg nem t etszenek a Szocialista Pártnak, ezért éles támadást indítanak ellene.
