Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Szalai Annamária (Fidesz) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYURCSÁNY FERENC gyermek-, ifjúsági és sportminiszter:
2117 (13.10) Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Szalai Annamária (Fidesz) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés múlt heti ülésén Szalai Annamáriát az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává megválasztotta. Ez a médiatörvény 34. § (3) bekezdése a) pontja értelmében képviselői tevékenységével össze férhetetlen. Szalai Annamária bejelentette, hogy 2004. március 30ai nappal lemondott képviselői mandátumáról . Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatbavételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Az érdeklődő képviselőtársaim az Országgyűlés informatikai hálózatán, a szokásos rendben kaphatnak tájékoztatást. Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja Balogh László képviselő urat április 6ai ülésnapunkra, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja Arató Gergely, Mester László és Nyakó István képviselő urakat az április 5ei és 6ai ülésnapra, a Fidesz képv iselőcsoportja pedig Szijjártó Péter urat a mai ülésnapra frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Valamennyi frakcióvezetőhelyettesnek a megválasztás időtartamára kívánok eredményes munkát. Napirenden kívüli felszólaló k: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc gyermek, ifjúsági és sportminiszter úr, “A gyermek- és ifjúsági szervezetekkel történt megállapodások” címmel. Öné a szó, mi niszter úr, ötperces időkeretben. DR. GYURCSÁNY FERENC gyermek, ifjúsági és sportminiszter : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hétvége sok tekintetben és különbözőképpen, de gyermekeinkről szó lt. A gyermekeinkről szólt akkor, amikor sikeres tizen- és huszonéves fiúk és lányok azt mutatták Magyarországnak, hogy ki lehet törni onnan, ahonnan elindultak, és lehet olyan teljesítményt nyújtani - akár énekesként is , amely előtt egy ország meghajtja a fejét. Tóth Vera és Oláh Ibolya olyan lányok, mint amilyenek mi is lehetnénk, ha lányok lettünk volna. Olyanok, mint közülünk bárki, de most már kicsikét többek ennél; azt mutatták meg, hogy Magyarországon el lehet indulni egy úton, és hogy a tehetség n em az anyagi tehetősséggel párosul, és hogy olyan világot akarnak a maguk számára, amelyben helye van a tehetségnek. De láttunk mást is. Láttuk azt is, amikor eszközként használnak gyermeket olyan politikai célok érdekében, amelyről talán a gyermek és talá n az apja sem pontosan tudja, hogy milyen végső célt, milyen végső eszményt szolgál. Nem jó az, ha gyermekeink, hatnyolctíz évesek politikai tüntetéseken mintegy védelmet nyújtanak a szülők kockázatos politikai akciójához; nem jó az, ha a gyermekek valam i olyasmit tesznek, ami nem az övék, de azt gyanítom, nem is az országé, mert az
