Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
22 kormánya azért, hogy a hárommillió magyar nyugdíjas helyzete a csatlakozás után legalább szinten maradjon, és ne romoljon oly mértékben, ahogy sajnos ez az előr ejelzésekből kikövetkeztethető? Sajnos, ezekre a legfontosabb kérdésekre a miniszterelnök úr nem adott választ, és a kormánya sem ad választ. Van még esély, és van lehetősége. Miniszterelnök úr azt mondta, hogy Magyarország polgárai két esztendővel ezelőtt változást akartak. Azt hiszem, nem ilyenfajta változásra gondoltak, és ha megnézzük a közvéleménykutatási adatokat, akkor alaposan meg is bánták azt. Miniszterelnök úr a megújulásról és egy európai stílusról beszélt. Hát miről szólt az előző 20 hónap? Mi ről szólt például a költségvetési vita? Hány olyan ellenzéki javaslatot söpörtek le az asztalról, amely igyekezett volna megakadályozni, hogy ez a mai helyzet kialakuljon? Csak emlékeztetnék rá, hogy december elején, amikor kiderült, hogy a költségvetés sa rokszámai tarthatatlanok, milyen javaslatokkal állt elő az én pártom, a Magyar Demokrata Fórum. Azt mondták, hogy semmi baj, a 3,8 százalékos költségvetési hiány tartható, semmi baj, a pénzügyminiszter marad a helyén, és a gazdaság úgy van rendben, ahogy r endben van. És aztán januárra kiderült, hogy ezekből egy szó sem igaz. Az a 3,8 százalék ma már 6 százalék körül van, a pénzügyminisztert le kellett váltani, új pénzügyminiszter van, és a legfontosabb, ami még mindig nem hangzott el a kormány és a miniszte relnök úr részéről, hogy őszintén beismerje, hogy ez a 20 hónap, ami mögöttünk áll, a kormányzati kudarcok sorozata volt. Két és fél hónapunk van. Két és fél hónapunk van, mert az mindenki számára világos, hogy a csatlakozást követően már más játékszabályo k szerint kell játszanunk. Két és fél hónapig még hozhatunk itt olyan döntéseket, amivel helyzetbe hozzuk a 800 ezer magyar vállalkozót, segítünk a mezőgazdaságból élőkön, és segítünk a nyugdíjasokon. De május 1je után már a közösségi szabályok szerint so kkal nehezebb körülmények között tehetjük ezt meg. Mit vártam én a miniszterelnök úrtól? Azt, hogy az őszinte beszéd okán beismeri, hogy az út, amelyen ma a kormány igyekszik vezetni az országot, hibás és téves, és belátja, hogy egy pótköltségvetésre van s zükség. Ezt nemcsak én állítom okvetetlenkedő ellenzékiként, hanem aki a mai IMFjelentést elolvasta, az látja, hogy a harmadik bekezdés pontosan erről szól. De sok nemzetközi gazdasági intézmény, pénzintézet jelezte már, hogy pótköltségvetés nélkül ebből a kátyúból az ország nem fog kivergődni. Egyébként már régen pótköltségvetésről van szó, csak a kormány nem akarja ezt a dolgot nevén nevezni, pedig egyszerűbb lenne a költségvetés átalakítását visszahozni ide az Országgyűlés asztalára, és egyszerűbb lenne az ésszerű, megalapozott ellenzéki javaslatokat befogadni, mert ez lenne az európai stílus, és ez lenne az a fajta együttműködés, amelyet egyébként szavakban miniszterelnök úr óhajt. Legvégül hadd figyelmeztessem kormánypárti képviselőtársaimat mindnyájun k közös felelősségére. Az uniós csatlakozás, ahogy most kinéz, sokak számára nagyon nagy megpróbáltatást fog jelenteni, és egy kicsi réteg számára, amely kellő információval, kellő kapcsolati tőkével rendelkezik, nyilván a szárnyalások lehetősége lesz. De önök és mi, tisztelt képviselőtársaim, minden magyar állampolgár képviseletét kell hogy végezzük itt a magyar parlamentben, nem egy szűk rétegét. Én arra kérem önöket, hogy ezt tartsák szem előtt, és ezt az utolsó két és fél hónapot használjuk fel oly módo n, és használjuk ki úgy, hogy ez mind a tízmillió magyar, a 800 ezer magyar vállalkozó, a mezőgazdaságból élők és a nyugdíjasok, a magyar családok helyzetét javítsa. És ha a miniszterelnök úr vagy az új pénzügyminiszter úr egy ilyen jellegű bejelentést tes z, akkor az ellenzék a helyzet súlyosságára, időszerűségére való tekintettel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) természetesen ebbéli törekvésükben támogatni fogja önöket. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr . Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra következik Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Frakcióvezető asszony!
