Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2070 hitelt a bankoktól. Ha ezt így tesszük fel, akkor azt gondolom, hogy nagyon jól tesszük fel a kérdést. A bank pedig nem buta: a bank finanszírozza azt a vállalkozást, amely megfelelő üzleti tervet és megfelelő garanciákat tud mellétenni, és látszik, hogy az a vállalkozás ki fogja t ermelni azt a pénzt, amit hitelvisszafizetésként vissza kell fizetni, meg a kamatokat. Emlékszem, hogy mindenki szörnyülködött, hogy több száz milliárdot fordítottunk a bankok konszolidációjára. (Domokos László: De nem a kisvállalkozások miatt!) Ez nem a bankoknak a hibája volt, hanem azoké a vállalkozásoké, amelyek a banknál számlát vezettek, nehogy félreértés legyen, azoké a különböző mezőgazdasági és egyéb iparágaké, könnyűipari és egyéb cégeké, amelyek gyakorlatilag csődbe mentek (Domokos László: Nagy állami vállalatok! Szocialista vállalatok!) , és nem tudták visszafizetni a pénzeket. Most ugyanezt akarjuk megint, hogy a bankoknál, akár egy állami banknál adófizetők pénzéből finanszírozzunk életképtelen vállalkozásokat? Nem, ez szociálpolitika. Aki nem tud megélni a piacon, annak valami más formát kell kitalálnunk, de az nem üzleti kategória. A gazdaság maga az üzlet, és ez üzleti alapokon működik, akár akarjuk, akár nem. A történelem bebizonyította, hogy aki ezeket nem vette figyelembe, az általában lem aradt ebben a harcban, akár egy nemzeten belül, akár a nemzetek közötti küzdelemben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Gaál Gyula államtitkár úr. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! A vitában elhangzottakra majd a végén szeretnék reagálni, most egyetlen kérdésre, ami többedszer került elő, és Domokos képviselő úr szokta említeni, nevezetesen, hogy a költségvetési forrásai ennek a törvé nynek bővülnek vagy szűkülnek, vagy mi lesz a sorsuk. Szeretném világossá tenni, hogy ha most erről a törvényről beszélünk - és én szeretném kérni, hogy erről a törvényről vitatkozzunk , akkor nyilvánvaló, hogy ez a törvény hosszú távra próbál megfogalmaz ni prioritásokat, javaslatokat, kormányzati politikát. Tehát nem arról szól ez a törvényjavaslat, hogy már egy négy hónappal ezelőtt elfogadott költségvetési törvénybe mi lett beleírva akkor, hanem arról szól, hogy a továbbiakban hogy kívánjuk hosszú távra biztosítani a kis- és középvállalkozások számára kialakított támogatási rendszereket, milyen prioritásokat fogalmazunk meg, milyen irányba kívánunk elmozdulni. És ha hosszabb távon, tehát a jelenleg már eldöntött és érvényes költségvetési éven túlnézünk, akkor egészen biztosan állíthatom, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordított források bővülni fognak. Tehát ne egy lezárt, eldöntött költségvetési évre szűkítsük le ennek a törvénynek az értelmezését, ez másról szól. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Józsa István úr, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem akarok a plágium helyzetébe kerülni, de ugyanúgy kezdem, ahogy Domokos képviselőtársam: nagyon örülök, hog y Széchenyi nevével és Széchenyi Hitel című munkájával kezdte a hozzászólását, mert ez alapján ő tudni véli, hogy hitel nélkül nem működik a gazdaság. Kedves Domokos Úr! Akkor el is kellene olvasni azt a Hitel című munkát, és végiggondolni, amit Széchenyi 150 évvel ezelőtt leírt; nemcsak hogy nem működik, hanem nem is létezik. Ezért az önök jelenlegi kampánya a bankok ellen és általában a pénzügyi szervezetek ellen nemcsak hogy gazdasági irracionalitás, hanem 150 éves magyar múltra visszatekintő tévedés.
