Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2066 hogy a Széchenyitervnek megvoltak a maga érdemei, csak ezen egyszerűn túl kellett lépni, pontosan a kis- és középvállalkozók érdekében. Ehhez még egy dolgot hozzátennék, ami számomra nemigen érthető. Önök miért mi ndig csak egyedül a Széchenyitervre büszkék? Büszkék lehetnének másra is, amivel támogatták a kis- és középvállalkozókat, hiszen volt kamatbonifikáció, volt beruházási adókedvezmény, voltak a közbeszerzési pályázatban sikereket arató kis- és középvállalko zók. Ezek nagyságrenddel többet jelentettek a vállalkozói szektornak, mint a Széchenyiterv kamatmentes támogatása. Pedig erre tényleg büszkék lehetnének, és büszke a mai kormány is, hogy ezt is továbbfejlesztette. Érdekes módon erről soha nem esik szó, ny ilvánvalóan azért, mert úgy gondolják, hogy a Széchenyiterv sokkal jobban píárolható, egy fogalomkörben jóval több píárüzenetet tud vinni, mintha a többi kkvtámogatási formáról beszélnének. Az önök büszkesége egyszerűen egysíkú, ezt kell, hogy mondjam. M i úgy gondoljuk, hogy ennél tovább kellett lépni, és a parlamentben egyéb támogatási lehetőségekről is beszélnünk kell, nem mindig csak a Széchenyiterv meg a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program összevetéséről. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hoz zászólásra következik Domokos László úr, a Fidesz képviselője. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szalay képviselő úr megint őszinte volt, és ezt külön megköszönöm neki. Mi nem mondtuk, hogy ez a Széchenyiterv, ezt az MSZP mondja, Molnár Albert mondja, és Göndör István mondja. Az MSZPs képviselők mondják, hogy csak vissza nem térítendő támogatásokból állt a Széchenyiterv. Hiszen amiről képviselőtársam beszélt - lakások, utak építése, különböző infrastrukturális támogatások , az is része volt ennek. Ha nemcsak a píárt nézzük, hanem azt is, hogy 2000ben ténylegesen mi volt mögötte, akkor egyetértek Szalay képviselő úrral, aki nagyon jól elmondta. Sőt, éppen azt akartam felhozni, ha önök annyira ellene vannak az ingyenes tőkejuttatásnak, a kkor hogy kezelik azt, hogy benne hagyták ezt, plusz a vállalkozásokban tulajdonosi részesedés szerzésére tesznek lehetőséget. Hát ez nem állami közpénzekből való belépés magáncégekbe? Ennek a lehetősége is itt van. Vagy miként kezelik, kérdezem én - amire önök is büszkék, és mi is büszkék lehetünk - a SAPARDprogramokat? A SAPARDprogramokban a mezőgazdasági vállalkozások nem visszatérítendő támogatásokat kapnak? Úgy beszélnek, mintha az Európai Unióban nem lenne a tőkepótlásnak egy teljesen bevett, szokás os módja a kisvállalkozói szférában, sőt nagyobb cégek esetében is, de a mi viszonyaink között is. A mi problémánk az - s ezt értse meg Szalay képviselő úr is meg Molnár Albert is , hogy a kisvállalkozások 95 százaléka tíz fő alatti cég. Attól tartunk, ha kitágítják a kategóriákat, kevesebb pénzt adnak, átalakítják a támogatás arányait, akkor ettől a 850 ezer vállalkozástól elszívják a lehetőségeket, a pénzt, és valójában az európai uniós felkészülésnek az utolsó, legkritikusabb időszakában, illetve már a belépéskor gyakorlatilag nem marad számukra pénz. Mi ezért aggódunk. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Molnár Albert úr, az MSZP képviselője. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ké pviselőtársaim! Én generáltam ezt a vitát, és szeretnék önkritikát gyakorolni, hogy térjünk vissza az eredeti témához. Az első két napirendi pont a parlamentben viszonylag konszenzussal történt, és azt gondolom, hogy tényleg nem egy gazdaságpolitikai vita közepén vagyunk. Abban a tekintetben vetettem fel a Széchenyitervet, hogy az vállalkozásélénkítő, sőt országos gazdaságfejlesztési programmá lett kikiáltva. Ha ez valóban így volt - márpedig így volt , akkor
