Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2054 képviselőcsoportjából; Domokos László, a Fidesz képviselőcsoportjából; Szalay Gábor az SZDSZ képviselőcsoportjából; Püski András, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Ebbe n a sorrendben először Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat taglalásába kezdenék, szeretnék vi sszatekinteni arra a 2000. évre, amikor életbe lépett a '99. évi XCV. számú törvény, amely a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről, fejlődéséről, helyzetéről fektette le a magyar törvényhozásban az alapokat. Ez a 2000. év jelentős az Unió gazdaságfejle sztési elhatározásai, elképzelései szempontjából is, ugyanis ebben az évben, 2000ben került elfogadásra az úgynevezett lisszaboni szerződés - vagy nevezik lisszaboni programnak is , amely azt a célt tűzte ki, hogy 2010re fokozott uniós ráfordítások mell ett Európa a világ legversenyképesebb gazdasági régiója legyen. Ez azt jelenti, hogy jelentős változásokat határoztak el a támogatási struktúrában. Azt rendelték a célkitűzés mellé, hogy a támogatási források egyharmadát, a jelenlegi 2022 százalék helyett 33 százalékot kell az uniós forrásokból a versenyképesség javítására fordítani. Ha ezt a két számot összevetjük, világosan látszik, hogy ez 50 százalék növekedést jelent uniós szinten a versenyképességet növelő ráfordításokban. Ez alapján szeretném megnyu gtatni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a torta nem adott, a torta növekszik, sőt jelentősen növekszik. Ez az uniós cél, uniós versenyképeségnövelési elképzelés, úgy gondolom, megfogalmazódott a 2001. január 1jével életbe lépett hazai kis- és középváll alkozásokkal foglalkozó törvényben is, és azt hiszem, hogy egy alapvető gazdaságpolitikai cél, amilyen a versenyképesség növelése, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítése, egy olyan politikai konszenzust igénylő kérdés, amelyben félre kell ten ni a kicsinyes pártpolitikai megközelítéseket. Ezért azt mondom, hogy a '99. évi XCV. törvény jól szolgálta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének ügyét. Hozzáteszem, hogy a tavaly áprilisban egyhangúlag elfogadott országgyűlési határozat, amely felad atokat fogalmazott meg a kormány számára a vállalkozásfejlesztés területén, szintén olyan konszenzusos megközelítésben, hangulatban született, amely alapot teremtett arra, hogy a kidolgozott törvényjavaslat egy európai szintű, a magyar gazdaság fejlődését, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődését uniós szinten is garantálja. Többször elhangzott az engem megelőző hozzászólásokban, milyen fontos a kis- és középvállalkozások részaránya a magyar gazdaságon belül. Az, hogy a foglalkoztatottaknak több m int 60 százaléka ebben a szektorban dolgozik, az, hogy a GDPhez való hozzájárulás 40 százalékot meghaladó, kiemelt figyelmet érdemel. A fejlesztést illetően az is kiemelt figyelmet érdemel, hogy ez a szektor az exportból mindössze 20 százalékkal részesedi k. Azt is hozzá kell tenni, hogy ennek a szektornak a résztvevői képezik a magyar gazdaság legrugalmasabb, leggyorsabb reagálásra képes rétegét, tehát egy ilyen törvénnyel, ami előttünk áll, azt a szektort tudjuk segíteni, amely az uniós kihívásokra, az un iós piacon rejlő, akár csak átmeneti piaci lehetőségekre is a lehető leggyorsabban tud reagálni. Az új kkvtörvény célja volt, hogy az elmúlt háromnégy év tapasztalatai beépítésre kerüljenek. E tekintetben nem osztom ellenzéki képviselőtársaim lehangoló v éleményét, hogy nem voltak jó tapasztalatok. Az elmúlt két év is azt bizonyította, hogy ez a szektor dinamikusan képes fejlődni, és nem megalapozott az a vélemény, amely szkepticizmussal tekint a szektor jövője iránt az uniós csatlakozást követően. (12.40) Az, hogy a kategóriahatárok változtatásra kerülnek, úgy gondolom, hogy jó és nemcsak az uniós illeszkedés miatt fontos átsorolási folyamat, hanem az az előnye, hogy a jelenleg pályázatokból kizárt, mintegy 1000 vállalkozás - pontosabban 960 - , amely a je len besorolás szerint
