Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2035 Ugyancsak az Alkotmánybíróság határozata alapján kell megoldani, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán a választás napján nem a lakóhelyén tartózkodó választópolgár az álla ndó lakóhelye szerinti választókerület területi listájára, illetve egyéni jelöltjére szavazhasson. Ezeken túl is sok, a választási joggyakorlatban felmerült ellentmondás, joghézag akad még. Például adatvédelmi aggályokat vet fel, hogy a választópolgár szem élyi azonosítóját tartalmazza a választási értesítő. Nehézséget okoz a szavazatszámláló bizottsági tagok választókerületen belüli lakóhelyhez kötése. Végig kell gondolni az ajánlószelvény kiváltását a kaució, illetve az ajánlóív bevezetésével. A mozgóurna helyett korszerűbb, visszaélésre nem alkalmas módszert kell kidolgoznunk. Még egyszer, nyomatékosan szeretném elmondani: a választási szabályok végiggondolása, a változtatás, a korszerűsítés nem csak a mindenkori kormány érdeke, ez az egész ország érdeke. A politikai pártoknak ezért kötelességük ezekben a kérdésekben tárgyalóasztal mellé ülni, jobbító szándékkal, kompromisszumra készen a konszenzust, a megegyezést és a megoldásokat keresni. Tisztelt Országgyűlés! A ma beterjesztett törvényjavaslat három okb ól módosít a választással összefüggésben több törvényt. Az első a jogharmonizációs követelmény, a második az Alkotmánybíróság két határozatának történő megfeleltetés, a harmadik pedig Herényi Károly képviselőtársunknak néhány módosító javaslatára adandó vá lasz. Kezdjük a jogharmonizációval! Az európai uniós irányelv és az alkotmány új szabályozása szerint biztosítani kell, hogy az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat a helyhatósági választásokon is. Az alkotmány módosításával a jogharmonizációs kötelezettségünknek 2002 decemberében részben eleget tettünk. Megteremtettük az alkotmányos kereteit annak, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező uniós áll ampolgárok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választhatók és választók legyenek. Korlátozás, hogy polgármesterré, illetve főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható. Az alkotmány 2002. decemberi módosítása Magyarorszá g európai uniós csatlakozása napján, azaz 2004. május 1jén lép hatályba. Jelen törvényjavaslat az alkotmányhoz igazítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt. Ezzel egyidejűleg előírja, hogy amennyiben valamely má s európai uniós tagállam állampolgára jelöltként kíván indulni Magyarországon a helyhatósági választásokon, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy az állampolgársága szerinti államban nincs kizárva a választójog gyakorlásából. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya , az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 2003 novemberében két határozatában is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg a választási eljárásról szóló törvény vonatkozásában. Egyik határozat ában kifogásolta, hogy az Országgyűlés nem állapította meg a választási bizottsági, illetve a bírósági határozat közlésének eljárásjogi garanciáit. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog sérelmét jelenti. Így f ordulhatott elő, hogy bíróság választással kapcsolatos kifogást elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül utasított el, mert a választási döntésről az érintett nem kapta meg a jogorvoslati határidőn belül az értesítést. A benyújtott törvényjavaslat előírja , hogy a kifogás benyújtója köteles beadványában megjelölni postai értesítési címe mellett telefaxszámát, amennyiben rendelkezik ilyennel, akkor elektronikus levélcímét, ennek hiányában kézbesítési megbízottjának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ezek hiányában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A javaslat szerint amennyiben a kifogás benyújtója jelen van, személyesen át kell adni részére a határozatot, egyéb esetben pedig az általa megadott módon kell számára azt kézbesíteni. M inden esetben kötelező azonban a határozat postai úton történő kézbesítése is. Ezek a rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy a választási
