Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
200 ellenőrizhető pályázati keretek közöt t zajlik, az uniós normáknak megfelelően. Kialakítottuk azt a monitoringrendszert is, ami lehetővé teszi a pályázati célok keretében megvalósult fejlesztések utókövetését, illetve annak az elemzését, hogy ténylegesen hozzájárultake ahhoz a gazdaságfejlesz tési célhoz, amihez az adófizetők támogatását elnyerték. Az első ilyen programcsomag a vissza nem térítendő támogatások kategóriája. Tulajdonképpen ez az a keret, amit örökölt ez a kormányzat az elődjétől, hiszen az elődje ebben az egy kategóriában próbált igazán megjelenni, és a vállalkozásokat támogatni. Ugyanakkor szeretném azt is egyértelműen mindenki tudomására hozni, hogy a tavalyi évben a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretén belül több vállalkozás jutott támogatáshoz, mind az előző két év ben összesen - azt is mondhatom, hogy mint bármikor, bármelyik költségvetési évben, bármelyik kormányzat idején. Ez összesen 4509 vállalkozást érintett, ezekhez jutott el az állami segítség valamilyen formája, vissza nem térítendő támogatás keretében, anna k érdekében, hogy a versenyképességüket növelni tudják, korszerű technológiákat tudjanak beállítani a termelésbe, többletfoglalkoztatást valósíthassanak meg. Új eleme a vissza nem térítendő támogatásoknak a Smart Hungaryprogram, ahol már inkább a közepes méretű vállalkozások számára kínál az állam támogatást a beruházásösztönző, technológiai fejlesztő tevékenységükhöz. Ennek keretében 525 vállalkozás nyert el 8,8 milliárd forint értékben állami támogatást, hogy jelentős többletberuházásokat és többletfogla lkoztatást valósítsanak meg. Azonban itt nem zárult le az állami vállalkozásélénkítés, versenyképességjavítás programja, hanem további programokat hirdetett meg. Európaszerte, de mondhatom azt is, hogy mindenhol a világon talán a legfontosabb problémája a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy nehezen tudnak hozzájutni hitelágon fejlesztési forrásokhoz. Hiszen az ebben a kategóriában jelentkező pénzügyi kockázat nagysága miatt a bankok csak magasabb kamatlábakkal, nagyobb garanciafedezetkövetelmények tel jesítése esetén nyújtanak hiteleket. Ezeket a feltételeket nehezen teljesítik a kis- és közepes vállalkozások. Ahhoz, hogy ténylegesen hitelképessé váljanak és megteremtsék a hitelági finanszírozás lehetőségét, kialakítottuk a négylépcsős hitelprogramot. E nnek keretében a Széchenyikártya minden korábbi elképzelést meghaladó mértékű sikere volt tapasztalható, de ide sorolhatom a mikrovállalkozásoktól, a mikrohiteltől a midihitelen át, az 50500 millió forint között adható Európa technológiai beruházási hite lprogramot. Harmadik elemként ehhez garanciarendszereket alakítottunk ki, hogy a vállalkozások hitelfedezeti lehetőségét is megteremtsük. A versenyképességjavítás negyedik eleme: a fejlesztési tőkeágon való hozzájárulássegíté s, hiszen az a cél, hogy hosszabb távra működőképes vállalkozások erősödjenek meg, úgy, hogy adott esetben ne terhelje őket a hitelezéssel, annak a törlesztésével együtt járó teher. Ebben mind a Magyar Fejlesztési Bank - amely egészen új, és valóban fejles ztési típusú tevékenységeket alakított ki , mind pedig a tárca egyéb intézményei jelentős szerepet játszanak, úgymint a Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Rt., vagy a határon túli tőkebefektetéseket segítő Corvinus Rt. is. Ötödik elemként szeretném megemlí teni a Lánchídfaktoringprogram ősszel beindított lehetőségét, ami abban segíti a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy ha már sikerült piacot szerezniük, sikerült eladniuk a terméküket, akkor minél hamarabb, késlekedés nélkül hozzájuthassanak - és kedvező feltételekkel - a kintlévőségeikhez, ne legyenek kiszolgáltatva a nagyvállalkozások esetleg hosszú időszakot kihagyó fizetési hajlandóságának. Ezek azok a lehetőségek, amelyek a gazdasági növekedést, a kis- és közepes vállalkozások erősítését segítik, his zen tudjuk azt, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem nagyobbik hányadát ezek a mikro, kis- és közepes vállalkozások adják, ők adják az egész vállalkozási szektor gerincét és a gazdaság hosszú távú fejlődésének motorját. Az ő tevékenységük alapozhatja csak meg azt is, hogy valódi nagyméretűnek nevezhető vállalatok telepedjenek le, hogy komoly mértékű tőkebefektetések jöjjenek az országba, hiszen ez az a vállalkozói háttér, ami az ő tevékenységüket is segíti,
